|
|
|
| Előadó: | Tommy Lajtos |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tommy Lajtos Lajtos Tomas |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
CHORUS
Tükörtangás csajok, minden egyre menne
Tükör van a lábaid közt, látom magam benne
Az ilyet a suliban, mind faképnél hagytam
Könnyű prédák ők, mindet könnyen meg kaptam
(Kétszázhat csontból áll, a hetediket én adtam)
Verse 1.
Nyomulok mint torpedó, haladok előre
Haza viszem a lányt, mert nagyon szép a bőre
Lazán nézzük egymást, szépen ringatja a testét
Chanel Egoiste teszi harmonikusabbá az estét
A legjobb cuccok rajtam, hidd el meg van a hatás
Nem kell a sok duma, annak nálam nincs maradás
A szex minden számomra, amit a kiscsajtól el várok
Ha nézi az én izmaim, vele könnyedén elbánok
Van benned egy kis külföldi. Nincs? És szeretnél?
Nem szokványos a stílus, én tudom, hogy szeretnél
Mert okos is vagyok, habár ez direkt nem látszik
Gyere bújj közelebb, Tommy most nagyon fázik
Száguld velünk az éjjel, már fél öt elmúlt
Távozunk lassan, kifelé picit hozzámbújt
Spiccesek vagyunk, nem hagy engem futni
Tetszik neki a tetkóm, ma velem akar dugni
Chorus
Verse 2.
Szépek a lábaid, mondd mikor van a nyitás
Téged néztelek ki magamnak, az tudod nem vitás
Mert hiányzik a plüssmackóm, félős vagyok egyedül
Ha a kezem közé kerülsz, a felsőd hamar lekerül
Ne monddj több semmit, nekem nem kell a sok beszéd
Csak hogy hogy jutok haza, nem kell nálad ebéd
Az agyam máshol jár, remélem le tudom majd rázni
Mert nem esetem annyira, és én nem szeretek járni
Vissza a frankóhoz, remélem szereti lenyelni
S erre leönti az ingem, az új ruhámnak ennyi
A kapuhoz érünk, meg akar enni úgy smárol
A tekintete megborzol, a csókja falhoz láncol
Ha igaz az, hogy azzá válsz, amit velem megeszel
Megvan az esély, hogy reggelre te én leszel
Ragyogó mosoly, látom a jóváhagyást a szemedben
A nyalóka is a szádban olvad, és nem a kezedben
Chorus
Verse 3.
Ez nem szép dolog kislány, tényleg ezt akarod?
És ő erre: Még szép, ugye a legjobbat akarod!
A liftben felfelé, még pár rossz gombot nyomunk
Ahogy a lakása felé, egyre közelebb jutunk
Gyerünk kifelé, érezni akarom amit tudsz
A gyönyör létráján, ahogy egyre feljebb jutsz
Ujjaid a szádban, gombolod a blúzod
Egyre izgatóbb, ahogy a tangát dél felé húzod
A sivatag az rég a múlté, jobb a nedves punci
Piercing ajkaidban, királyság ezt nekem tudni
Nem akarunk várni, vörös köd volt a partyn
Beszélgetünk, hülyéskedünk, szex az első randin
Reggel nyolckor suli előtt majd a barátja várja
Tommy Lajtosnak ekkor mosolyra fakad a szája
Jól telt el az éjjel, nem dumáltam hiába
Talán még fel hívom, szűk volt a puncikája
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
