


| Előadó: | Kozák András |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bacsó Péter G. Dénes György (Zsüti) |
|
Fényes Szabolcs |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | sláger |
| Címkék: | Keressük! |

Isten, óvd a cipőm, hogy odavigyen,
hol azt a dalt,
azt a régit majd újból elkezdhetem.
Isten, óvd a cipőm, hogy ne kopjon el,
baktasson oda,
hol én megtalálom a régi helyem.
Vár egy pöttyös bádogtányér,
vár egy kancsó hűvös bor,
vár egy másképp főzött kávé
és az eltűnt gyermekkor.
Vár a régi tanyán az almafa rám,
szól a harang, nem a diszkó zenél,
s várnak a fák a régi helyen,
Isten, óvd a cipőm, hogy odavigyen!
Vár a pléhkrisztus a sarkon,
és a mennydörgős kék ég,
vár egy gyűrött fényképalbum,
benne popsis gyermekkép.
És vár az a ház, és vár az a kert,
hol a papa szidott, és a mama ölelt.
Vár sok régi barát, és vár az a pad,
ott vár a régi tavasz,
s kamaszálmaimat még őrzi szívem,
Isten, óvd a cipőm, hogy odavigyen,
Isten, óvd a cipőm, hogy hazavigyen!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala