|
|
|
| Előadó: | H.C.R. |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó András |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Vontatott magányos éjszaka
Hirtelen eszedbe jut a sör szaga
Irány a város irány a liget
Rád vár minden ital, ami hideg
Rohanás az utolsó buszra
De pénzed elvitte a tegnapi kurva
Így ma sem leszel kotta részeg
Marad az unalmas panel részleg
Így lett vége ennek az éjnek is
Elment a kedved már a szesztől is
Eljött egy újabb éjszaka
Ismét eszedbe jut a sör szaga
Most már fizetés utáni lázban
Várod kit, viszel ma az ágyba
Fel a kabát fel a bakancs
Ma este nem leszel angyal
De asztalodról szól a számla
Ma sem leszel nőknek álma
Így lett vége ennek az éjnek is
Elment a kedved már a szesztől is
Vége lett lassan a hétnek
Nem vársz többet ebben az évben
Felemészt a munka az élet
Kérded magadtól minek is élek?
Kérdésedre nem kapod a választ
Egyre csak azt akarják, hogy válassz
De te nem törődsz már világ dolgával
Csak hogy végre szabadon lófrálhass
Így lett vége ennek az évnek is
Elment a kedved már az élettől is
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
