|
|
|
[Verse_1]
Itt maradtam, egyedül álok most a világban
Elhagytak a barátok kikért mindíg kiáltam
Nem volt ez így mindíg tettem énis olyan dolgot
Ami egy nagyon jo barátságot igencsak megrontott
Nem gondoltam bele mikor olyat tettem amit nem lehet
lelkem vérzik azóta is, hogy tehettem ezt veled
Sok ember elfelejti milyen vagyok igazán
Egytől egyig Minden lány általában kihasznált
lehoznám neked az ég minden csillagát
ne érezd úgy hogy az élet veled kibabrált
Nem történt semmi és ezt nyugodtan el hiheted
Egy apró kis félreértés mely mindenkinek betett
Tudom nem vagyok tökéletes de nem is lehetek
Mindenkinek vannak hibái ezt az egyet ne feledd
A bocsánatod kérem mindenért amit veled tettem
Tudom, nehéz azt mondani, hogy megbocsájtok neked
De próbáld meg kérlek hogy lépjünk tovább végre
Mert bárhogy szeretném ez így nélküled nem élet
Na hagyuk hát a sírást mostmár eléglesz belőle
Felejtsünk el mindent, menjünk egészen előre
Túl a barátságon túl a kék fellegen
Mennyünk oda, amit már régóta kerestem
de sohasem találtam mert mindíg el feledtem
te voltál az aki ha kellett ott ált mellettem
[refrén_2x]
Találd meg önmagad, hogy ne legyél egyedül
Nincs kitől félj, nincs kitől menekülj
Számíthatsz majd rájuk ők meg számítanak rád
Ha bajban vagy ne félj, ők ott lesznek csak várj
[Verse_2]
Szomorú egy történet melynek sosem lesz vége
Egy állandó körforgás amiről én beszélek
Egy út minek a végén nincsenek már remények
Mert elveszítesz mindenkit aki eddig segített
A barátod a szerelmed mindketten ellened
kiáltottál feléjük de ők semmit sem tehettek
a családod a testvéred kik téged fel neveltek
figyelték a lépteid, hogy érted mit tehetnek
nem számít, hogy kicsi vagy, lehetsz te nagy gyerek
a szüleidre számíthatsz, ők ott lesznek majd veled
A haverok a barátok, kikért mindent megtennél
Hátba szúrnak kiáltanak, hogy el ne vérezzél..
Ennyit tudnak mondani, meg a hátad mögött oltani
mire észbe kapnál rájösz nicsenek csak romjaid
Tönkretesznek, kihasználnak a seggedet kinyalják
hogy ott legyél majd mellettük ha szükségük lesz rád
Rákell, hogy ébredj, ez a világ az élet
Nincsenek haverok, csak barátok a fényben
kik ha mellettem vannak nincs mitől félnem
ők megtesznek mindent, hogy ez örökké éljen
[refrén_2x]
Találd meg önmagad, hogy ne legyél egyedül
Nincs kitől félj, nincs kitől menekülj
Számíthatsz majd rájuk ők meg számítanak rád
Ha bajban vagy ne félj, ők ott lesznek csak várj
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
