|
|
|
| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csengey Dénes |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Körülbelül ebben az időben ért
a rohanástól felhevült Joó Zsuzsa
Budapest egyik jelentős középületébe.
Mit intézett ott, mit nem, pontosan nem tudható,
biztos csak az, hogy nem fecsérelte az idejét.
Ugyanis percek alatt kibontakozott egy
széleskörű akció az ország lehorgonyozására.
Az épületből teherautók spricceltek a
szélrózsa minden irányába, és azokon minden volt.
Vasmacskák, csavarok, pántok, bilincsek,
zsanérok, sarokvasak, cölöpverők, medvék,
mozdonyok, drótkötelek, árkolók, sáncolók,
delejezők, szervezők.
Ment a segítség.
Közben a ház tetejéről alpinisták ereszkedtek
Novák ablaka felé, hogy szemmel tarthassák
a fontos személyiség vívódását, és azzal
összhangban vezényelhessék a munkálatok ütemét.
Novák persze mindebből nem vett észre semmit,
nagyon is el volt foglalva a gondolataival.
Éppen azt mondta, hogy:
- Ha most elvétem, nem kár értem.
Aztán folytatta: - Állj meg, Novák!
Most nagyon pontosan, nagyon világosan,
mert ami mostantól történik, az végleges.
Itt a nagy lehetőség.
Erre vártál húsz évet.
Erre vártatok.
Mit akartál te rendezni?
Országot, hazát, egy felkavaró, szertelen életet, igaz?
Na és, mire szól az engedély?
Színjátékra.
Emelősdire.
Kivonulsz a szándékaidból,
és akkor kapsz helyettük egy házat,
csinálj vele, amit akarsz.
Akarod?
Én inkább azt mondom, ne mozdulj.
Ne mozdulj, és ne pihenj!
Aki most mozdul, eltéveszti,
aki most pihen, elszalasztja.
Hát akkor én most itt maradok, ebben a szobában.
És mostantól ez egy őr-szoba.
Itt vigyázok magamra.
Ekkor megcsendült a telefon, és Novák felrezzent.
- Aha.
Szóval már sejtik, hogy itt vagyok.
Persze.
Reggel nyolc óra van.
Aszpirin, sör, szódabikarbóna, kihagyó szívverés.
Reggel nyolc óra.
Ilyen kiszámítható lettem?
És ki szerkesztett engem ilyen kiszámíthatóvá?
És ki telefonál?
Mindegy.
Mostantól kezdve kiszámítható sem vagyok.
Kezdem azzal, hogy nem veszem fel.
Úgyis tudom, Anna hív.
Az első kísértés, szívtájék felől. Anna…
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
