|
|
|
| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csengey Dénes |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
El lehet képzelni.
A törzsőrmester lilába borult,
megkapaszkodott az íróasztal szélébe,
és fölsóhajtott, hogy:
- Na-na-na-na-na-na-na-na-na!
Aztán békülékenyebben hozzátette:
- Na! Na.
Aztán szinte cinkoskodva, hogy:
- Semmi?
Na ne akarja nekem bemesélni,
hogy maga semmire sem emlékszik!
Hogy maga egy ... amnéziás!
Tessék, nézze! Itt van egy fénykép.
Egy férfi puskával.
Ismeri?
"Arthur Rimbaud" - gondolta Novák.
"A táltos suhanc."
- Nem ismerem.
- És ezt, a másikat?
"Vízi Miklós"
- Nem ismerem.
- És ezt?
"Desiré." - gondolta ellágyulva Novák.
"Desiré..."
- Nem ismerem.
A törzsőrmester egymás után kapkodta
fel a fényképeket.
- És ezt? És ezt? És ezt? És ezt?
- És ugye ezt se?
- Ugye ezt se? Ugye ezt se? Ugye ezt se?
"Ecsédi, Fáskertiné, Lee Van Cleef,
Antoine, Szabó Kálmán ...
.. szóval mindenkinek megvan a fényképe itt!"
Hangosan pedig azt mondta:
- Nem, nem, nem, nem. Nem ismerem.
- Nem láttam. Semmi közöm hozzá.
- Nem ismerem. Nem ismerem. Nem ismerem!
A törzs fáradtan legyintett, hogy:
- Hát persze!
Egyiket sem.
Mind ezt mondják.
Egyáltalán mit ... egyáltalán mit keres maga itt?
És itt a törzs teljesen tanácstalanná vált, felkelt,
átment a másik szobába, és megkérdezte az
ott ülő civilnek öltözött ballonkabátos férfitől, hogy:
- Tulajdonképpen miért hoztuk be ezt az alakot?
A férfi, - rangjára nézve hadnagy -, az ajtórésen át
Novákot figyelte egyfolytában, és mondta, hogy:
- Hát maga nem tudja?
Még soha nem volt dolga ezzel a Novákkal?
Csodálom. Nézze, ez példátlan.
A legkülönlegesebb eset, amivel valaha találkoztam.
Úgy képzelje el, ez ül minden este
ugyanabban az étteremben - Jégmadár -, ül és néz.
És ha maga is ott van, és figyeli,
akkor előbb-utóbb jön egy pillanat,
amikor muszáj behozni.
Úgy néz.
Érti?
Amikor kint van, maga azt érzi, muszáj behozni,
azonnal, haladéktalanul, és mihelyt bent van,
maga elcsodálkozik, hogy miért hozta be.
És akkor kiengedi.
Most is így lesz.
És aztán megint be fogja hozni.
Tudja róla, hogy semmit nem csinált,
de érzi, hogy ez mindenre képes.
Gondolja csak el, azt beszélik róla,
hogy van egy ilyen hangfekvés a torkában,
és hogyha azon énekelni kezd akkor…
Hajoljon közelebb!
(odahajlás, vészes sutyorgás)
A törzsnek fönnakadt a lélegzete, hogy:
- Igen? Na ne... ne mondja...
És… miért nem csinálunk valamit a torkával?
Nem lehetne?
- Nem, nem, nem! - mondta a hadnagy.
- Nem szabad. Nem engedik.
- Nem szabad! Nem engedik!
Még az is lehet, hogy ez a hangfekvés nemzeti kincs.
Vagy katasztrófa.
Vagy egyáltalán nem is létezik.
Még nincs kipróbálva, sohasem szólalt meg úgy.
Nem tudom... Nem tudom, mi a helyes megoldás....
Menjen, engedje ki!
És így történt.
Állt Novák és a törzsőrmester az ajtóban.
(kikísérte, ugyanis reformőrszoba,
ezt nem győzöm hangsúlyozni)
és a törzs azt mondta reszelősen Nováknak, hogy:
- Na maga velem ezt nem fogja játszani!
- Lehet, hogy a hadnagy árnyalatokat kedvelő ember,
de én aztán nem!
- Úgyhogy nálam itt nem lesz Jégmadár,
ücsörgés, nézegetés, hangfekvés!
Nálam maga nem lesz különleges eset!
Annyit mondhatok, hogy ha ma este itt véletlenül
megint találkoznánk, és ha maga itt nekem
(vészes sutyorgás)
akkor én nem leszek tanácstalan,
és maga innen nem fog kimenni!
- Én magán úgy eligazodok, Novák, hogy arról kódul!
Most mehet!
És ment Novák a hajnali utcán.
Egy könnyű érzést vitt magával, hogy ő szabad,
hogy egyfolytában az.
És ebben a pillanatban elhitte,
amit mindenki beszélt róla,
hogy az ő torkában tényleg létezik
egy ilyen kipróbálatlan hangfekvés, és elhitte,
hogy ha ő ebben a hangfekvésben énekelni kezd,
akkor az egész ország elemelkedik a talajszinttől,
és ezerméteres magasságba fellebeg.
Tehát létrejön egy új kontinens,
ahol ugyanott áll majd a Gellért-hegy, a Parlament,
a csillaghegyi strand, a közértek, kocsmák,
a zöldövezetek, ahol minden marad a helyén,
a változás csak annyiban fog állni,
hogy beszívható lesz a levegő.
Hiszen mindenki ezt akarja!
Magaslati levegő, magaslati pillantások,
magaslati érzések.
Erős napsütés, buja növényzet,
magas termésátlagok, a levegőég,
a tenger, Ausztrália!
De lehet, hogy meg se tudom csinálni - gondolta Novák.
- Csak etetnek itt ezzel, én meg eszem.
Mindegy.
A mai nap alkalmasnak látszik arra, hogy kipróbáljam.
Jaj, de duhaj kedvem támadt - mondta hangosan,
és énekelni kezdett.
Ugyanekkor kezdte énekelni ugyanezt a dalt egy
nagy budapesti lakásban egy nagy ünneplő társaság,
ahová egyébként Novákot várták nagy hírekkel.
A dal így szólt:
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
