


| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csengey Dénes |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

A kagylóból pedig zajok jöttek elő,
összekeveredtek, egymásba olvadtak,
súgva, bugyborékolva.
Legmesszebbről és alig hallhatóan egy szaggatott hang.
A foglalt jelzés.
- Hát nem lehet itt még énekelni se? - üvöltötte Novák,
és emelte a készüléket, hogy a falhoz vágja,
hogy menjen annyi darabra, ahány felé a népe,
meg menjen annyi darabra, ahány felé a nemzedéke,
aztán jöjjön egy jól söprő új söprő, vízözön, vagy akármi…
Csak aztán megfogta a mozdulatot,
így, vállból, letette a készüléket,
rá az elbolondult kagylót, és azt mondta magában:
- Jó. Akkor ez lesz.
Nem éneklek. Csak vagyok.
Nincsen csodás erejű hangfekvésem,
csak szabad vagyok.
Nem vagyok követendő példa,
csak a maga sorsát uraló ember.
Ennyi.
És ez végleges.
- Így állt Novák a szoba közepén,
ebben az elhatározásban,
amikor egyszer csak arra lett figyelmes,
hogy egy vadlibaraj húz keresztül a szobán,
szabályos ék alakban, be a törött ablakon,
ki a nyitott előszobaajtón.
De valahogy nagyon is vízszintesen,
nagyon is egyenesen repültek azok a vadlibák,
és ebből Novák gyanút fogott.
Odarohant az ablakhoz, és látta,
hogy most aztán elszállt,
most csak igazán.
A ház a levegőben lebegett,
körülbelül ezer méteres magasságban,
mindenféle kötelek és koloncok lógtak le róla,
de a földdel a jelek szerint csak egy
telefonzsinór kötötte össze. A telefonzsinór pedig
a Jégmadár étterem kéményében tűnt el,
és Novák tudta,
hogy az ő barátai csimpaszkodnak a végén,
hogy ők röptetik a házat, és egyben ők is tartják,
hogy végleg el ne röpüljön.
Közben persze az alpinisták is lelepleződtek,
de velük már nem törődött senki, hanem
üdvrivalgások és színes léggömbök uralták a légteret.
- Sikerült! - üvöltötte a tömeg egyik fele.
- Megúsztuk! - így meg a másik.
És mind együtt azt, hogy:
- A mi fiunk! A mi fiunk! A mi fiunk!
- Te jó isten!
Sikerült!
Mindennek vége.
Egyetlen árva ház a levegőben.
És én elpazaroltam minden erőmet,
soha többet nem fogok tudni így énekelni.
Vissza fognak húzni.
És igazuk lesz.
Ez így értelmetlen és nevetséges.
Állt a ház a levegőben,
a maga kényes egyensúlyában,
állt szegény Novák
kétségbeesetten a törött ablaknál,
és hallotta, hogy most már kinn a függőfolyosón is
hatalmas zsivaj dagadoz,
hogy ott dörömbölnek meg kiabálnak a lakók.
Az egyik így kiabált, hogy:
- Novák úr, Novák úr, látja, ezek a maga dolgai!
Én mindig tudtam, hogy nem lesz ennek jó vége!
Egy másik pedig azt, hogy:
- Ha már idáig jutottunk, Novák, ne szarakodj,
hanem vágd el azt a rohadt zsinórt, úgyse működik!
- Megint egy másik így, hogy:
- És tessék mondani,
elfogadják majd ezt a helyet állandó lakcímnek?
Mert én nem vagyok ellene semmi újnak,
de azért az embernek legyenek rendben a papírjai.
Egy egyenruhás férfi hadonászott, hogy:
- Súlyos hiba, ilyen tökéletes célpontot adni!
Súlyos hiba ilyen tökéletes célpontot adni!
Aztán egy rekedtes hang pedig, hogy:
- Én nem bánom, Novák úr,
legyen úgy, ahogy maga akarja,
de akkor váltsa vissza tőlem
bolti áron az üres üvegeket,
és adjon is érte mindjárt cseresznyét,
mert én józanul lebegni nem bírok!
Aztán egy idős, ősz úr hajolt be az előszobába,
és mondta, hogy:
- Tudja Isten, Novák úr!
Azért én mégis csak szerettem ezt a földet.
A többi hang beleveszett a zsivajba, lábdobogásba.
Novák csak állt a törött ablaknál,
nézte kővé meredten, hogy a lakók
másznak le egyenként a telefonzsinóron,
ki egy faliórával, ki egy szmokinggal,
ki egy fodros pólyával a hátán, látta,
amint sorban eltűnnek a Jégmadár kéménylyukában.
Végül csend lett, egyedül maradt a házban.
- Jól van, kapitány, minden kész, minden rendben.
Nincs több dobásod, nem volna miért lemászni.
Nincs is más hátra, már csak az elegáns vég.
Már csak az elegáns vég.
Azzal keresztülsétált a szobán, ki a folyosóra,
le a lépcsőn, és megállt a ház kapujában.
Ott húzódott előtte a telefonzsinór,
feszesen, pengett, miként a húr.
Novák megsimogatta a kapufélfát, és mondta, hogy:
- Menj, édes! Menj, kicsi édesem!
Azzal villant a zsebkése,
a ház emelkedni kezdett, mint egy rakéta,
ő pedig kilendült, és zuhant, mint a kő.
Közben ezt mormolta:



Január 25-én, Bereményi Géza 80. születésnapja alkalmából jelenik meg a Spotify-on Járai Márk első szólóalbuma, az Összevissza tánc a világ.
Járai zenéi és Bereményi szövegei – akár a Cseh-Bereményi dalok – javarészt egy konyhaasztalon íródtak eggyé, és a 2019-ben indult közös alkotói folyamat most érett meg a megjelenésre. A streaming közzététel után pedig hamarosan vinylen is hallhatóak lesznek a Járai-Bereményi szerzemények, a Berg Records gondozásában.
„Cseh Tamás-estre készültem a Hadikba. Rengeteget készültem a koncertre. Elmentem az Iskola utcába, ahol Cseh Tamás és Bereményi Géza lakott, álldogáltam a kapualjban, beültem a törzshelyükre, az Isolabellába, és közben hallgattam a dalokat. Teljesen átszellemültem, két hónapig Cseh-Bereményi-ködben éltem, még beszédtechnikát is tanultam, hogy az átkötő prózai részek jobban menjenek” – mesélte Járai Márk.
„Bereményi Géza jön, meglepetésvendégnek. Akkor nagyon betojtam.” - emlékezett vissza Járai Márk a koncert napjának reggelére, amikor a szervező, Juhász Anna felhívta őt.
Járai akkor már hosszú ideje szerette volna, ha Bereményi neki adja, akár a legrosszabb szövegét, ami a fiókban porosodik.
„Géza nagyon kedves volt, értőn figyelt a koncert alatt, és amikor vége lett, arcon csókolt, hátba veregetett, és mondta, másnap menjek fel hozzá.” A fiókból ugyan nem került elő semmi, azonban a konyhaasztalon elkészültek az első dalszövegek.
„Hasonló metódussal születtek a mi dalaink, mint a Cseh-Bereményi dalok. Többnyire a konyhában, de volt, hogy leugrottam hozzá a Balatonra és gyorsan megírtunk egy számot. Lehet tanulni a szövegírást, de úgy, ahogy Géza műveli, nem. Zsigerből kell, hogy jöjjön.” – mesélte Járai.
A közös munkából végül húsz dal született, melyből tíz került fel a most megjelenő hanganyagra.
„A legelső napon rögtön három dalt is írtunk, mindhárom ott van a lemezen. Született egy „Budapest” dal is, ami azért fontos számomra, mert Géza eddig négy dal írt ezzel a címmel, abból hármat Cseh Tamásnak. A negyediket én kaptam” – mondta Járai, aki elmondta, hogy az összes dal Gézáról szól. „Én csak egy „szócső” vagyok és szívesen magamra vállalom ezt megtisztelő terhet.
„Amikor Járai Márknak dalokat írtam, egyáltalán nem gondoltam Cseh Tamásra. Eszembe sem jutott összehasonlítgatni őket. A szövegeket Márk dallamai inspirálták. Egy másik ember, egy másik korszakban. Szóval, ez nem egy Cseh Tamás emléklemez. És miért "Összevissza tánc a világ"? Elég elolvasni a mostani híreket, a jelenlegi évtizedet így lehet jellemezni." -
fogalmazott Bereményi Géza.
A hanganyag a Berg Records gondozásában jelenik meg, producer Felcser Máté.
A hamarosan megjelenő vinyl, melynek érdekessége, hogy néhány dalszöveg eredeti kéziratának másolatát is tartalmazza, már előrendelhető az alábbi linken.
Fotók: Járai-Bereményi hivatalos