|
|
|
| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csengey Dénes |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A kagylóból pedig zajok jöttek elő,
összekeveredtek, egymásba olvadtak,
súgva, bugyborékolva.
Legmesszebbről és alig hallhatóan egy szaggatott hang.
A foglalt jelzés.
- Hát nem lehet itt még énekelni se? - üvöltötte Novák,
és emelte a készüléket, hogy a falhoz vágja,
hogy menjen annyi darabra, ahány felé a népe,
meg menjen annyi darabra, ahány felé a nemzedéke,
aztán jöjjön egy jól söprő új söprő, vízözön, vagy akármi…
Csak aztán megfogta a mozdulatot,
így, vállból, letette a készüléket,
rá az elbolondult kagylót, és azt mondta magában:
- Jó. Akkor ez lesz.
Nem éneklek. Csak vagyok.
Nincsen csodás erejű hangfekvésem,
csak szabad vagyok.
Nem vagyok követendő példa,
csak a maga sorsát uraló ember.
Ennyi.
És ez végleges.
- Így állt Novák a szoba közepén,
ebben az elhatározásban,
amikor egyszer csak arra lett figyelmes,
hogy egy vadlibaraj húz keresztül a szobán,
szabályos ék alakban, be a törött ablakon,
ki a nyitott előszobaajtón.
De valahogy nagyon is vízszintesen,
nagyon is egyenesen repültek azok a vadlibák,
és ebből Novák gyanút fogott.
Odarohant az ablakhoz, és látta,
hogy most aztán elszállt,
most csak igazán.
A ház a levegőben lebegett,
körülbelül ezer méteres magasságban,
mindenféle kötelek és koloncok lógtak le róla,
de a földdel a jelek szerint csak egy
telefonzsinór kötötte össze. A telefonzsinór pedig
a Jégmadár étterem kéményében tűnt el,
és Novák tudta,
hogy az ő barátai csimpaszkodnak a végén,
hogy ők röptetik a házat, és egyben ők is tartják,
hogy végleg el ne röpüljön.
Közben persze az alpinisták is lelepleződtek,
de velük már nem törődött senki, hanem
üdvrivalgások és színes léggömbök uralták a légteret.
- Sikerült! - üvöltötte a tömeg egyik fele.
- Megúsztuk! - így meg a másik.
És mind együtt azt, hogy:
- A mi fiunk! A mi fiunk! A mi fiunk!
- Te jó isten!
Sikerült!
Mindennek vége.
Egyetlen árva ház a levegőben.
És én elpazaroltam minden erőmet,
soha többet nem fogok tudni így énekelni.
Vissza fognak húzni.
És igazuk lesz.
Ez így értelmetlen és nevetséges.
Állt a ház a levegőben,
a maga kényes egyensúlyában,
állt szegény Novák
kétségbeesetten a törött ablaknál,
és hallotta, hogy most már kinn a függőfolyosón is
hatalmas zsivaj dagadoz,
hogy ott dörömbölnek meg kiabálnak a lakók.
Az egyik így kiabált, hogy:
- Novák úr, Novák úr, látja, ezek a maga dolgai!
Én mindig tudtam, hogy nem lesz ennek jó vége!
Egy másik pedig azt, hogy:
- Ha már idáig jutottunk, Novák, ne szarakodj,
hanem vágd el azt a rohadt zsinórt, úgyse működik!
- Megint egy másik így, hogy:
- És tessék mondani,
elfogadják majd ezt a helyet állandó lakcímnek?
Mert én nem vagyok ellene semmi újnak,
de azért az embernek legyenek rendben a papírjai.
Egy egyenruhás férfi hadonászott, hogy:
- Súlyos hiba, ilyen tökéletes célpontot adni!
Súlyos hiba ilyen tökéletes célpontot adni!
Aztán egy rekedtes hang pedig, hogy:
- Én nem bánom, Novák úr,
legyen úgy, ahogy maga akarja,
de akkor váltsa vissza tőlem
bolti áron az üres üvegeket,
és adjon is érte mindjárt cseresznyét,
mert én józanul lebegni nem bírok!
Aztán egy idős, ősz úr hajolt be az előszobába,
és mondta, hogy:
- Tudja Isten, Novák úr!
Azért én mégis csak szerettem ezt a földet.
A többi hang beleveszett a zsivajba, lábdobogásba.
Novák csak állt a törött ablaknál,
nézte kővé meredten, hogy a lakók
másznak le egyenként a telefonzsinóron,
ki egy faliórával, ki egy szmokinggal,
ki egy fodros pólyával a hátán, látta,
amint sorban eltűnnek a Jégmadár kéménylyukában.
Végül csend lett, egyedül maradt a házban.
- Jól van, kapitány, minden kész, minden rendben.
Nincs több dobásod, nem volna miért lemászni.
Nincs is más hátra, már csak az elegáns vég.
Már csak az elegáns vég.
Azzal keresztülsétált a szobán, ki a folyosóra,
le a lépcsőn, és megállt a ház kapujában.
Ott húzódott előtte a telefonzsinór,
feszesen, pengett, miként a húr.
Novák megsimogatta a kapufélfát, és mondta, hogy:
- Menj, édes! Menj, kicsi édesem!
Azzal villant a zsebkése,
a ház emelkedni kezdett, mint egy rakéta,
ő pedig kilendült, és zuhant, mint a kő.
Közben ezt mormolta:
Harminc méter magasan lebegő „szellemek” kísérik a Holdat, lenyűgöző légi táncot lejtve, a földön gigantikus zsiráfok bandukolnak fel s alá, máshol színes óriási papagájok játékos energiával töltik be a teret. Egy energikus, látványos utcai zenés-színházi előadás a közösségi terek művészi birtokbavételét ünnepli. És hatalmas vitorlák lebegésében a kortárstánc és cirkusz fúziója is felbukkan. De lássuk, mi más teszi még izgalmasan látványossá és elgondolkodtatóvá a Nagy Utcaszínház és Sétáló Utcaszínházi produkcióival a Sziget idei forgatagát.
Fotó: Sylphes - Aerial Ballet
Kétségkívül a Sziget sokszínűségének meghatározó elemei a fesztivál területén bárhol felbukkanó Sétáló Utcaszínházak, melyeket mindig nagy tömeg kísér keresztül-kasul a forgatagban, valamint a Sziget fölé emelkedő Nagy Utcaszínház, ami esténként, a Nagyszínpad programja után tölti be a körülötte lévő teret.
Ez utóbbiként idén a Sylphes - Aerial Ballet spanyol légibalett-színházi produkciója érkezik a Szabadság Szigetére. Az előadás különleges módon ötvözi a légi táncot és Vivaldi "A négy évszak" című zeneművét, melynek során a művészek több mint 30 méter magasban, a levegőben mutatnak be hipnotikus, balettszerű mozdulatokat, a szinkronúszás és a klasszikus balett eleganciáját idézve. A varázslatos és lebilincselő produkció különleges kapcsolatot teremt a közönség, a tánc és a zene között. Kihagyhatatlan élmény lesz a Szigeten.
A Sétáló Utcaszínházak sorában az Always Drinking Marching Band egy európai utcai zenekar és performansz csoport, amely 1997 óta működik. A csapat szinte egész Európában turnézott már, produkciói élénk, interaktív utcai előadások, amelyben a zenekar javarészt fúvós hangszereken játszik, miközben a tagok bohócos, színházi elemekkel színesítik a műsort. Előadásaikkal azt hangsúlyozzák, hogy a köztereket a művészet és a közösségi élmény számára tartják fenn, dinamikus előadásukkal a közönséget is bevonva egy igazi utcai fesztiválhangulatot teremtenek.
A spanyol Troula Theater Hexagonum című erőteljes előadása minden nap felbukkan majd a Szigeten, melyben a modern világ fejlődésének összes kihívása megelevenedik a zene, az óriásbábok és a pirotechnika igéző méhkasában - megmutatva az emberi cselekedetek hatását a Földre.
Fotó: Troula Theater Hexagonum
A Sétáló Utcaszínházak nemzetközi felhozatalát egy hazai projekt is színesíti
A GENOA: Winds and Waves előadás egy vitorlára emlékeztető szerkezet köré épül, amely az alkotók kezei között folyamatosan új formákat, és funkciókat ölt.
Az előadásban a közös mozgás és harmónia megteremtése áll a középpontban.
Fotó: GENOA: Winds and Waves
Az előadók együtt dolgoznak, hogy a vitorlák lendületes mozdulataiban megmutassák az összhangot, a bizalmat és a közös ritmus erejét. A produkció egy pillanatra kiszakítja a nézőket a mindennapok sodrásából, és egy olyan világba hívja őket, ahol a jelenlét, a könnyedség és az áramlás érzése uralkodik. Meditatív utazás, amelyben a nézők maguk is részeseivé válhatnak a pillanat szépségének.
A Teatro Pavana egy utcaszínházi társulat, amely nagyméretű, élénk bábfiguráiról, köztük zsiráfokról és papagájokról ismert. Különböző helyszíneken adnak elő sétálós előadásokat, amelyekkel egyedi alkotásaikat keltik életre a közönség számára. A Zsiráfok és Papagájok felvonulásában a zsiráfokat szoborszerűnek és nyugodtnak írják le, míg a papagájok színfoltot és élénk mozgást adnak hozzá.
A Duo Gancho egy magyar–spanyol artista páros, akik akrobatikus ügyességgel és lehengerlő humorral nyűgözik le a közönséget világszerte. Patrik, a zsonglőr és artista, valamint Jesús, a temperamentumos akrobata több mint öt éve járják a világot és látványos szaltókkal, kézenállásokkal, pantomimmel és pimasz humorral sodornak magukkal mindenkit. Az AcroMobil Show egy veterán kiskocsival gurul végig a Szigeten, körülöttük pörgő buzogányok és karikák repülnek, miközben garantált a nevetés. Céljuk egyszerű: felejthetetlen élményt nyújtani bármelyik generációnak, bármelyik kontinensen.
Az Oakleaf: Explorer/Flower Power előadása egy vibráló táncos tisztelgés a természet virágzó energiája előtt.
Fotó: Oakleaf: Explorer/Flower Power
Cumbia, salsa és lüktető öröm, nincs olyan láb, ami ne mozdulna meg. A táncosok egyesülnek a természet színeivel, és magukkal sodornak mindenkit egy zabolátlan, ünnepi utazásra. És hatalmas buborékok óriási forgatagában is elmerülhetünk a Szigeten, ahol Óriásbuborék Show változatos formájú lebegő alakzatai már messziről hívogatják a közönséget.
Kiemelt kép: Sylphes - Aerial Ballet
