


| Előadó: | Vámpírok bálja (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

ALFRED: „Szerelmi kisokos”… „Hogy hódítsunk meg egy szívet?”…
Míg szeretsz, azt érzed,
ott benn ezer dal él…
Míg szeret a szíved,
szemed titkot mesél…
Ő, csak ő érti ezt,
csak ő, kit szeretsz,
és nem kell, hogy szólj,
a szíved beszél arról mi benn él,
szeretsz, s a szíved szól…
Mutasd ki bátran,
mit rejt a mély ott bent…
nézd eltelve vággyal,
baj ebből nem lehet…
Ő, csak ő érzi ezt,
csak ő, kit szeretsz…
Ezt a boldog reményt,
mely hozzá fűz…
Míg szeret a szíved,
add át mi benne él…
HERBERT: Ugye mi ketten, jó barátok leszünk?
Légy nagyon jó hozzám,
hogy értselek én…
Az arcod sápadt…
Beteg vagy?
ALFRED: Semmi baj!
Kérlek, hagyj!
HERBERT: Ugyan már!
Hisz a lázad már nagy!
Bújj ágyba, de tüstént!
Nem! Mit látok? Nézd!
Hisz reszketsz, úgy félsz mon cherie!
ALFRED: Nem, hisz mért reszketnék?
HERBERT:Imádlak, te kis félős pubi!
ALFRED: Úgy mondják, itt egy nagy bál lesz legott…
HERBERT: Juj! Az a kis tündér popód!
ALFRED: Egy bál!
HERBERT: És ez a szempár!
ALFRED: Hogy néz rám?!
HERBERT: A szempillácskád!
Száz röpdeső aranyszál!
Lesz! Lesz ma egy bál,
meghívlak én!
bor lesz és dal és gyertyafény!
Hatalmas bál lesz,csodás est!
S ha két karom átölel,
velem a mennyekben jársz!
Ah, mit olvasol? Mondd!
ALFRED: Egy könyv…
HERBERT: Egy vers! No lám!
Jól sejtettem, látod,
szerelmes vagy, babám!
Szép, hogy épp így esett,
hisz szívem szeret,
és találd ki – kit?
Épp téged, ki mást!
S ha szeret a szívem,
nincs gát,
min át nem hágnék!
ALFRED: Nem! Professzor! Professzor! Segítség!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.