|
|
|
| Előadó: | Szentivánéji álom (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi |
|
Szakcsi Lakatos Béla |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | worldmusical |
| Címkék: | Keressük! |
Számtalanszor megtréfáltam minden embert már
Tudhatod, hogy ott voltam, ha rosszat álmodtál
Hogyha nyelved nem forgott, vagy kőbe botlottál,
Tudhatod, hogy Puck van ott, s épp veled babrál.
Gyanítod,hogy arra jár ez a nagylegény,
Orrlyukadban a bűzbogár - na az lehettem én!
Nincs nagyobb úr nálam, mert a káosz jó szolgám,
Hogyha bárki nem hinné, azt összemorzsolnám
Valaki beleszalad valamilyen csapdába,
A füle kicsírázik, kicsi rá a sapkája,
Valaki bakizik, vagy pukizik egy jó nagyot,
Neki is üzenem: csak az a baj, hogy ott vagyok,
Ahol a legkevésbé hiszed, hogy a levél tőlem zizeg,
A féreg mozog-izeg, és a kósza kobra sziszeg
Én vagyok a, én vagyok a, én vagyok a bajnak oka
Abajgatás, bajkavarás verhetetlen főbajnoka!
Jó sok csiribájt együtt főztünk
Ő csak igazán kópé köztünk,
Mert ha Puck kipécéz téged, akkor fuccs!
Szedd a lábad, ámbár messze úgysem jutsz
Elkap, amíg te hármat számolnál,
Lenyilaz hamarabb Ámornál
Olyankor állsz te csak meglőve,
Hogyha bevisz az erdőbe
Vigyázz, a csalitos babonáz már
Vaddisznóval is paroláznál
Amíg csak nem lesz a csoda köddé
Nem menekülhetsz soha többé
Nekem az Oberon a haverom, a tündérkirály,
Akinek állandóan falazok, mert csajozni jár
Halálosan szerelmes a Titániába,
de hiába, mert az a hátára se kívánja
Igenám, de ezalatt jó pár ziccer beszaladt,
Annyi lett a feladat, hogy fejem rögtön leszakad
Zűrzavar az érzelem az első nyári éjjelen,
Szétkavarva rendesen, de élvezem!
Jó sok csiribájt együtt főztünk,
Ő csak igazán kópé köztünk
Mert ha Puck kipécéz téged, akkor kész!
Szedd a lábad, ámbár messze úgysem mész
Elkap, amíg te hármat számolnál,
Lenyilaz hamarabb Ámornál
Olyankor állsz te csak meglőve,
Hogyha bevisz az erdőbe
Vigyázz, a csalitos babonáz már,
Vaddisznóval is paroláznál
Amíg csak nem lesz a csoda köddé
Nem menekülhetsz soha többé
Olyankor állsz te csak meglőve...
Akkor aztán Pick-Pack-Puck!
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
