|
|
|
| Előadó: | Supernem |
|---|---|
| Album: | Hangosabban! |
| Megjelenés: | 2003 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Mózsik Imre |
|
Papp Szabolcs |
|
| Kiadó: | Gold Record |
| Stílus: | punk-pop |
| Címkék: | Keressük! |
Más színû volt az ég és nem is tudom miért, Rátok gondoltam
Ott álltunk együtt a parton, de a másikon
Egyedül állt a józanész
Senki sem kérdezett, csak ugrottunk egy fejest az öreg vashídnál
Akkor még Neked is más volt, aki átkarolt
Révbe tévedt régi kortárs
Na, milyen szép tõled, hogy ráléptél az útra
Azt hitted, sima lesz, de ez egy kicsit dúrva
Most fogva tart, majd Rád szakad újra, meg újra
A vonzerõ
Pörgettek örvények, és õriztek törvények
Valaki mindig táncolt
Azt hittük, velünk majd jobb lesz, mást tönkretesz
De a hatalom mindig ránk harákolt
Tények és tézisek, érvek és érzések
Az igazat úgysem mondták
Csak azt, hogy: "Szaladj, ha baj van, a harc hasztalan!
Méreg az élet, de mégsem árt."
Az, milyen szép lehet, ha eljuthatsz a Csúcsra
Lassan majd megszokod, de még egy kicsit furcsa
Most fogva tart, majd Rád szakad újra, meg újra
A vonzerõ
Valahogy már máshogy látom a dolgokat
Ember vagyok, nem hol-mi áldozat
Az, aki a tükörben néha átszalad egy másik arc
Egy másik én, de nem az enyém
Eltérített emlékek sora
Ha lenne bárki, aki visszahozza
Az igazi nap végre elõbújna
Mert most minden olyan zavarosan szép
Soha sem az a baj, hogy Te vagy akit látnak
Csak az, ha azt eszed meg amit mások fõznek
Szabad a szellemed, de kötött ez a pulcsi
Nehogy majd ráébredj, hogy benne állsz a szarban
Most fogva tart, majd Rád szakad újra, meg újra
A vonzerõ
Valahogy már máshogy látom a dolgokat
Ember vagyok, nem hol-mi áldozat
Az, aki a tükörben néha átszalad
Az, aki a sötétben él és rám tapad
Egy másik arc
Egy másik én, de nem az enyém
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
