|
|
|
<Fankadeli>
Én nem így képzeltem, én nem is gondoltam,
én nem így álmodtam, miközben horkoltam.
Nagyanyám horgolta, apró kis terítők,
csak szorgosan, nehogy az osztályban,
kerítők, lettek a lányok, de mégse csattant csók,
Ferike hálóval, bár sehol pillangók.
Így ment az életem, és elfáradtam már,
pedig a szívem csak súgja, haver nincs határ.
Mit is tudnék még, mit is érjek el,
így is több ezer, magába énekel.
Engem ez érdekel, mármint a reppzene,
ha senki másnak, nekem akkor is tetszene.
Suhancos Balázzsal, na és a csapattal,
egyek vagyunk, mint markolat a ravasszal.
De a pisztolyom vízi csak, szavakkal lődözök,
istennel elbújtunk és szívatjuk az ördögöt.
<Balázs>
A perc a percben összefagy, és tartalmuk csakis te vagy,
egy repedés melyben elfeküdt, az egyszerűség szenderül és lépteimben felszakadt.
Számban olvad a képzelet, és nem hiszem, hogy észrevesz,
az ajkaid közti nevetés, egy eltévesztett szemfedél az alvás előtti mozdulat.
Ma nem, ma nem mozdul a perc, a testem elhever, a szám nem énekel.
Ma nem, ma nem futok veled, a magányon térdepel, minden kósza fej, ma neked sem felel, ma nem.
<Fankadeli>
Én nem is gondoltam, hogy ma megismerlek,
annyi nagy baj van, s mögöttük kis lelkek.
Apró eszekben, sok apró tévút még,
amiért józanul pedig, pedig én ihatnék.
Mindent félreért, vagy éppen eltusol,
s mivel félünk, a legtöbbünk meg elkussol.
Kezemben zászló van, üzenek valamit,
mi feltartóztattuk Babilon hadait.
A parlament épület, benne a gyűlés meghalt,
a Wall Street-i cápa minden ingolnát felfalt.
Ha én lennék a miniszter, engem lelőnének,
mert délután egykor, nem érne véget a péntek.
Itt dolgozni kellene, nem lenne apelláta,
és a TV sok kis feje többé nem abberrálna.
Persze te azt mondod, én is csúnyán beszélek,
ez a bizonyíték arra, hogy nem érted az egészet.
<Balázs>
Ma nem, ma nem mozdul a perc, a testem elhever, a szám nem énekel.
Ma nem, ma nem futok veled, a magányon térdepel, minden kósza fej, ma neked sem felel, ma nem.
A perc a percben összefagy, és tartalmuk csakis te vagy,
egy repedés melyben elfeküdt, az egyszerűség szenderül és lépteimben felszakadt.
Számban olvad a képzelet, és nem hiszem, hogy észrevesz,
az ajkaid közti nevetés, egy eltévesztett szemfedél az alvás előtti mozdulat.
A Brains legújabb dala, A hegy arról szól, hogy ha messzebbről, felülről nézünk egy problémát, könnyebben megtaláljuk a megoldást.
BRAINS DALSZÖVEGEKET ITT TALÁLSZ.
„Egy sima szövegvideónak készült, de annyira sok jó felvétel született, és mellé egy izgalmas vizuális effekt, hogy végül több lett. A klip helyszíne adta magát, hiszen a zenekar több tagja is a Dunakanyarban él. Így átvitt és szószerinti értelemben is megjelenik a hegy a videóban és a dalban. Nagyon nagy mázlink volt, mert előtte és utána is esett az eső, de pont a forgatás napján nem. Nem volt egyszerű, jó sokszor újra kellett venni egy-egy jelenetet, szóval ezzel le is tudtam az a heti kardióedzésemet. A hegymászás, a sport az én életemből jött, hiszen jó ideje aktívan sportolok. Évekkel ezelőtt a szakmában dolgozó kollegákat nézve rájöttem, hogy nagyon megviseli az egészséget ez az életforma.
Amikor vége ősszel a fesztiválszezonnak egészen tavaszig nekiállok rendszeresen futni. Edző segítségével kezdtem bele, mert féltem a sérüléstől. Egy ideig annyira intenzíven futottam, hogy a félmaratonig is eljutottam.
Erről szól egy korábbi dalunk is, a Maradok mozgásban. Nyáron aztán persze mindig lelakom azt, amit felépítek ebben az időszakban…” - meséli Columbo, aki azt is elárulta, hogy a tavaly év végi turnét követően, már a tavaszi koncertekre készül a zenekar.
Idén még további két dal megjelenést terveznek, augusztusban pedig a Budapest Parkban lesz az idei Brains nagykoncert.
Fotók: Brains hivatalos
