Előadó: | Suhancos |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Szabó Balázs Kőházy Ferenc |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
<Balázs>
A maradék itt van bennem, a lélek az elment reggel,
lassan megszűnik minden, szétszednek újra azért mert nem kell,
a csontok közötti alvó ember, viszont viszik a többi rendszert,
lassan elköltözik minden amit kicsit szerettem.
A maradék itt van bennem, a lélek az elment reggel,
lassan megszűnik minden, szétszednek újra azért mert nem kell,
a csontok közötti alvó ember, viszont viszik a többi rendszert,
lassan elköltözik minden amit kicsit szerettem.
<Fankadeli>
Kettő a három, NC a Wear, ezt hordja ám sok pesti haver,
Fankadeli vagyis betyárvaker, ha kell ha nem, akkor is nyomom,
nyomogatom, a Balázs meg penget, itt én teszek rendet,
és akkor amikor úgy gondolom, holnaptól majd jófiú leszek és leülök apáddal.
Trécselek anyáddal, mint Kalánka kanállal, diákok tanárral, munkások főnökkel,
amíg te szívod a fogad, én odáig köpök el, ahol a kurta farkú malacka túr,
hol a szívünk csak az egyetlen úr, hol mindennap jut egy kis falatka kenyér,
ahol a Balázs is pénzért zenél. Nem pár szaros garasért, ne reméld, hogy a lányod időben hazaér,
Suhancos koncert olcsó a jegy, ha bal lábbal keltem prosztóba megy.
Sok ostoba segg csak irigy de van mire, nem csak a kamut lehet adni be,
lehet zenélni, lehet őszintén, nem csak feszíteni mint egy hőscincér.
Mint a Hooligans, mint az Ákos, ez arany a sárból nem a zsák fos.
Eredeti szöveg, eredeti zenével, a mi fajtánk föláll, a tiéd meg letérdel.
Na mi van öcsisajt, mi nem tetszik? Nézz ide alám, egy tini sem fekszik alattam,
én csak magamtól haladtam, te a riverben, én a patakban.
Balázs haja, nekem meg a testem, legóból van, egy jobbat kerestem,
de ha ez marad az se baj, csak gyerünk, Klárika néni éppen nem felügyel.
<Balázs>
A maradék itt van bennem, a lélek az elment reggel,
lassan megszűnik minden, szétszednek újra azért mert nem kell,
a csontok közötti alvó ember, viszont viszik a többi rendszert,
lassan elköltözik minden amit kicsit szerettem.
A maradék itt van bennem, a lélek az elment reggel,
lassan megszűnik minden, szétszednek újra azért mert nem kell,
a csontok közötti alvó ember, viszont viszik a többi rendszert,
lassan elköltözik minden amit kicsit szerettem.
<Fankadeli>
Az utcán, ahogy én látom a világot, dehogy látom, örülök ha kilátok,
a pupillám tele van tartósítóval, ahogy a múltam sok cifra discóval.
Oda járt Ferike 15 évesen, és mivel legó, rendesen szétestem.
A lassú számnál néztem a lányokat, mosolyra vadásztam, nemhogy tárogat.
Ez már más világ, itt már máshogy kell, jön a csaj és böfög meg vállon ver,
leszbi vagy? oké, de ne nevelj gyereket, tőletek most már tényleg hídba lemegyek.
Én ezt nem értem, ez nekem magas ám, hogy egy nő legyen nekem az apukám,
agybeteg emberek, agybeteg féltekén, bárkim lehetne, tőletek félteném.
Ezt nem értem, ezt én nem vágom, hogy is van ez ezen a mocskos világon.
Ezt nem értem, ezt én nem vágom, hogy is van ez ezen a mocskos világon.
<Balázs>
A maradék itt van bennem, a lélek az elment reggel,
lassan megszűnik minden, szétszednek újra azért mert nem kell,
a csontok közötti alvó ember, viszont viszik a többi rendszert,
lassan elköltözik minden amit kicsit szerettem.
A maradék itt van bennem, a lélek az elment reggel,
lassan megszűnik minden, szétszednek újra azért mert nem kell,
a csontok közötti alvó ember, viszont viszik a többi rendszert,
lassan elköltözik minden amit kicsit szerettem.
Iszik a szívem, aztán viszik na milyen, ez az érzés, hogy boldog a vérkép?
Eszik a szívem, aztán veszik az ilyen, húsos kis érzést.
Alszik a szívem, aztán addig van ilyen, ami belefér, az a két rész.
Csalós a szívem, aztán orvosok fizess, kézzel szedik szét a mézét.
A maradék itt van bennem, a lélek az elment reggel,
lassan megszűnik minden, szétszednek újra azért mert nem kell,
a csontok közötti alvó ember, viszont viszik a többi rendszert,
lassan elköltözik minden amit kicsit szerettem.
A maradék itt van bennem, a lélek az elment reggel,
lassan megszűnik minden, szétszednek újra azért mert nem kell,
a csontok közötti alvó ember, viszont viszik a többi rendszert,
lassan elköltözik minden amit kicsit szerettem.
A Túl mélyebb, súlyosabb felhangja után a Veskó jóval könnyedebb, vidámabb hangulatot hoz: egy egykori Wesselényi utcai lakás világát idézi meg, amely legendás buliközpontként üzemelt.
Kétszáz házibuli egy éve alatt? Inspiráló közeg volt
- Egy év alatt nagyjából kétszáz házibuli volt. A fél város tudta a kapukódomat, és egy idő után már nem is kellett hívni senkit. Jöttek maguktól. Imádtam. De annak is örülök, hogy a csúcson abbahagytuk. Annak meg pláne, hogy túléltük - mesélte Agócs Márton a Wesselényi utcai lakásról.
A Veskó megszületése is hasonlóan spontán volt, mint maga a korszak, amit megidéz: egy születésnapi hétvégén, Pécsen pattant ki belőlük az ötlet.
- A Veskó refrénje volt az egyik vázlat, és ez annyira megtetszett Bakának – leginkább azért, mert vidám –, hogy reggelre dal lett belőle. A szöveg, a zene, a szerkezet pár óra alatt kigurult. Tényleg igazi ajándék - fogalmazott a zenész.
A dal refrénjének kulcsa egyszerű, de őszinte
- Szeretlek! Mármint ennyit jelent a refrén. A kísérlet lényege az volt, hogy le lehet-e írni ezt a mondatot nem, vagy legalább kevésbé közhelyesen egy dalszövegben. Remélem, sikerült! - fűzte hozzá Agócs Márton.
A dalt itt tudod meghallgatni.
A Veskó klipje a Dugattyúsban forgott egy éjszakán és egy délelőttön át
Stílszerűen ott, ahol a zenekarhoz és a dalhoz méltó módon csak egyetlen koncepció uralkodhatott: buli, bulizás. A dal és a klip a zenekar hamarosan megjelenő nagylemezének újabb előfutára, amelyet december 6-án az Akvárium Klubban mutat be élőben az Artúr Rambo.