|
|
|
|
|
| Előadó: | Suhancos |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Szabó Balázs Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
<Balázs>
De ha egyszer legény lennék, jaj de szépen felöltöznék,
kiállnék a kapuba, s lesném a leányokat.
Melyik ölel meg engem, melyik ölel meg engem, melyik ölel meg engem?
Ha még egyszer legény lennék, jaj de szépen felöltöznék,
úgy mennék a bálba, babám mulatságába.
Ott maradnék éjszakára, ott maradnék éjszakára, ott maradnék éjszakára.
<Fankadeli>
A vicc az vicc, de mikor komolyan vérzik a szívem, megint pont olyan,
miről megfogadtam már kismilliószor, hogy nem jó ha lelkemen arcképed trónol,
én felejtenék, de reggel újra, bár nem is szólsz, dehát ugranék a kútba,
és akár óvatosan, akár vakmerőn, csak lépkednék feléd a háztetőn,
te vagy a virágom, fekete tulipán, de mivel élni kell, csobbanok pár kupicán,
nem tudom hányszor, nem tudom miért, de átkozom magam, hogy nem lettem csibész.
Átkozom magam, hogy bennem a bizalom, ki barátom lett, nem pedig szimatom.
Bár az illat elszáll, de a nyoma még, annyira forró, hogy beleolvadnék.
<Balázs>
De ha egyszer legény lennék, jaj de szépen felöltöznék,
kiállnék a kapuba, s lesném a leányokat.
Melyik ölel meg engem, melyik ölel meg engem, melyik ölel meg engem?
Ha még egyszer legény lennék, jaj de szépen felöltöznék,
úgy mennék a bálba, babám mulatságába.
Ott maradnék éjszakára, ott maradnék éjszakára, ott maradnék éjszakára.
<Fankadeli>
Ilyen volt már sokszor, és lesz is még, és bár úgy érzem ellened nem vívnék,
aztán fordul a nap, újra ferdül a vágy, messze az udvar és feltör az ágy,
a macskám sem érti, ki a gazdája, lépek én is, és ő is lép hangyára.
Ahogyan rajtunk tapos át a kéj, nem érdekel mit, csak azt hogy mér?
A tököm az tele van, üres fejemben, nem is emlékszem, mit láttam a nejemben,
Ez apró dráma, nem sírok én se, kínozz kanállal, ne irgalmazz késsel.
Ez amit érzek, ez ami dereng még, de a ruhád most már jó lenne ha levennéd.
Most utolsó csókom ma érzi a szád, holnaptól a szívem kérlek ne piszkáld.
Éjszakára, nem sokára, csak vasárnap délutánra, gyere na gyere na, vegyelek karomba,
Megcsókollak utoljára, megcsókollak utoljára, megcsókollak utoljára.
Gyere na gyere na gyere na gyere na áájdajale áá
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
