|
|
|
| Előadó: | Suhancos |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Radnóti Miklós Kőházy Ferenc (FankaDeli) Szabó Balázs Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Vers |
| Címkék: | Keressük! |
Szabó Balázs (refrén):
Rebbenő szemmel ülök a fényben,
Rózsafa ugrik át a sövényen,
Ugrik a fény is, gyűlik a felleg,
Surran a villám, s már feleselget.
S már feleselget, fenn a magasban,
Fenn a magasban dörgedelem vad,
Dörgedelem vad, dörgedelemmel,
Dörgedelemmel, s kékje lehervad.
S kékje lehervad, lenn a tavaknak,
Lenn a tavaknak, s tükre megárad.
S tükre megárad, jöjj be a házba,
Jöjj be a házba, vesd le ruhádat.
Vesd le ruhádat, már esik is kinn,
Már esik is kinn, már esik is kinn.
Vesd le az inged, mossa az eső,
Mossa az eső össze szívünket.
FankaDeli:
Én hiszek Istenben, bár tudom ez nagy balgaság,
És csak neki zenélek, mégis mások hallgatják,
Talán engem ki sem szúrt a több milliárd közül,
Talán amíg ki nem szúr, talán addig örül.
Én hiszek benned, még mindig, bármit mondtam,
És igaz, ami igaz, mikor adtam is csak loptam.
Elvettem tőled mindent, minden csepp reményed,
Már te is csak áhítod, tudod, a lelki szegények.
Én így születtem, látok, de a vak nyelvét is értem,
Azért beszélek így, mert hazudni mindig féltem.
Hogy a mennybe jutok kétlem, mert árnyékod íve
Ágyékom kigáncsolta és visszalőttem a szívre.
Én hiszem, hogy van Isten, mert mi mástól lehetne,
Hogy mindazt amit láttam végül mégis nevetve
Mesélem és karjaid mégis újra ölelnek,
Hogy álmaim a sárból minden reggel fölkelnek.
Én hiszem, hogy a sorsom sajnálja a sorsát,
Hisz' ki taposna szívesen tövis nélküli rózsát?
Én hiszem, minden egyes ember angyalnak születik,
És Isten arról álmodik, hogy nem mindig csak követik.
Hanem egy szép napon majd utolérik páran,
Akik rendet tesznek itt lent ebben a világban.
Én hiszem, hogy Te lehetsz az, ki felvezet a csúcsra,
Hisz' nálad van az ajtó, tessék, itt a kulcsa.
Szabó Balázs (refrén):
Rebbenő szemmel ülök a fényben,
Rózsafa ugrik át a sövényen,
Ugrik a fény is, gyűlik a felleg,
Surran a villám, s már feleselget.
S már feleselget, fenn a magasban,
Fenn a magasban dörgedelem vad,
Dörgedelem vad, dörgedelemmel,
Dörgedelemmel, s kékje lehervad.
S kékje lehervad, lenn a tavaknak,
Lenn a tavaknak, s tükre megárad.
S tükre megárad, jöjj be a házba,
Jöjj be a házba, vesd le ruhádat.
Vesd le ruhádat, már esik is kinn,
Már esik is kinn, már esik is kinn.
Vesd le az inged, mossa az eső,
Mossa az eső össze szívünket.
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala
