Előadó: | Cseh Tamás |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Bereményi Géza |
Cseh Tamás |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Homály,
hasztalanul kutatsz,
fedi el az utat, melyen járunk,
Picikém,
Homály, s csöppnyi keserű íz,
ennyi az élet, talán
ez az élet nekünk.
Egy éj és itt a régi varázs,
újra égő parázs van szívem helyén,
tudom, úgyis hiába futsz, utolérlek
s kigyúl egy fény majd, majd valahol.
A csók, ez az édes gyümölcs,
ami újra itt ég a számon,
a csók, jaj, ez a végzet,
a csók, ez a végzet, halál.
Tánc, a hajad lobog,
engem reggelre vár a halál, talán,
szoknyád rubinpiros,
hajad rubinpiros, szemed rubinpiros,
lábad rubinpiros, füled rubinpiros,
melled rubinpiros, térded rubinpiros,
füled rubinpiros...
Mindegy, valahol itt tartott a dizőz, éppen,
amikor egy fiatalember robogott föl a színpadra,
oda a dizőzhöz, kitépte a kezéből a mikrofont,
tett néhány lépést arrébb.
Erre a dizőz ment utána, és mondta, hogy:
- Ember, hova viszi, hát ez egy hosszú, szép dal,
ennek még nincs vége, adja vissza!
Csak addigra a fiatalember, akinek a neve
Vizi Miklós volt, már a tömeghez fordult,
és kiabálni kezdett, hogy:
- Emberek, hát maguk még mindig ezt hallgatják,
nem volt elég még a homályból,
a végzetből, a szerencsétlenkedésből?
Én nem vagyok szerencsétlen!
Azért vagyok ezen a pályaudvaron, hogy elinduljak.
És még folytatta volna, hogyha a tömeg
nem kezdi el őt lerángatni a dobogóról.
S miközben Vizi testi épségét veszélyeztették,
egy hang süvített át a termen, hogy:
- Zenét, zenét, zenét tovább,
tovább, tovább, zenét, zenét!
Jönnek a bankettezők, hát érettségi bankett.
Vegyék le már azt az embert a foglalt asztalról,
hányszor kell magának mondani,
mamika drága, édes!
És a hangzavarban meg a zűrzavarban
valóban betódult egy csomó sötétkék ruhás alak,
a bankettezők.
És kivált közülük egy, egy Halmos nevű,
odafutott a tépett Vizihez, megcsókolta,
miként Júdás, és azt mondta, hogy:
- Miklós, te itt vagy?
Hát erre aztán senki nem számított,
hogy te is eljössz, Miklós.
Jaj Vizi bizi mici, te!
Hát összetartasz a régi srácokkal?
Szép, szép.
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert