|
|
|
| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | Esszencia |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 2:34 |
| Szövegírók: |
Bereményi Géza |
|
Cseh Tamás |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Születtem Magyarországon, nyolcvanhét éves vagyok,
fejemben összekeveredtek féldecik, s kormányzatok,
neveltek hazaszeretetre, hittem az Istenben is.
Harcoltam két háborúban, túléltem az Istenbe is.
Elhagytam kérném vagy harminckilenc asszonyt,
s vagy kétannyi elhagyott,
tankcsapdába hugyoztam, ettem lótetemet
és mégis itt vagyok.
Fejemben egy verkli jár, mely verkli így muzsikál:
túléltem mindeneket, féldecis rezsimeket,
egy magyar túlélő, címzetes vitézlő,
tönkrement lábain, de áll önök előtt.
Fiamból idegbeteg lett, nem bírta a váltásokat
és elnézem az unokámat, látom, hogy gyönge alak,
hogy lesznek ezek túlélők, valami itt korcsosul,
kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul?
És ahogy magukat nézem, egyik sem betonkemény,
hát elszállnak az első szélre, mi lesz így, kérdezem én?
Csakhogy Vizi itt kitépte a karját a Halmos szorításából,
felpattant, és mondta, hogy:
- Bocsánat, elnézést, micsoda vita ez!
Nekem már rég meg kéne néznem, hogy hol,
mikor és milyen vonatok mennek innen.
Hogy mennek-e innen vonatok egyáltalán.
Elvégre azért vagyok itt, vagy, miért is?
És itt ennél a pontnál mintha megsüketült volna.
Látni látott, de nem tudta, mit,
kegyvesztetten imbolygott az asztalok között,
szörnyű állapot, így szokott eltévedni, aki el szokott,
a szemében piros lámpák gyúltak:
- VESZÉLY, VESZÉLY!
És lám, lám, már meg is jelent valaki
- ilyenkor mindig megjelenik valaki -,
aki hátulról közeledett,
oldalról belenézett a Vizi arcába,
és simán, jaj, de simán azt mondta:
- Látom, ismerem, tudom.
Én nem akarom meggyőzni,
hogy nincs meggyőződés.
Csak mellesleg, épphogy mellesleg,
csak annyit mondanék, mintegy ejtve, elejtve,
tartson velem, meghalni megyek.
Lesz egy mozdulatom, ismeri azt a csomót,
ami körbefon egy egyenest?
És az üres fejet belehajtva egy kerekbe,
elrúgva alul amin állunk, lefelé repülő,
a nyakon csinál egy választékot.
nem enged a testből a fejbe,
hanem szétrobbant mindent ott,
megállít, és ön csak fityeg.
Úgy, mint mindig.
Talán nem fityeg?
Hát figyeljen végleg.
Na, nem jön?
Én megyek.
És az illető, aki ilyenkor mindig jön, kötélverő?
Nem hiszem.
Az illető az arcát beletolta a Vizi arcába.
Na és ez talán magyarázatra szorul,
de, de most hagyjuk itt Vizit,
és nézzük inkább Ecsédit, inkább őt.
Ecsédi, aki továbbrohan a városban Vizi fényképével,
hogy a barátom, a barátom, nem látták, nem látták.
És aki véletlenül - hangsúlyozom, teljesen véletlenül -
a Baross térre lyukad ki, a Keleti pályaudvar mellé.
És itt üzletemberek közé keveredik,
megzavar egy üzletet, erre meg akarják késelni,
megverni, de végül csak föllökik Ecsédit,
aki olyan szerencsétlenül esik, hogy zuhanás közben
kihullik a barátja fényképe a kezéből,
és Ecsédi rögtön csúszva, mászva,
remegve próbál a lábak meg a cipők között
odajutni a barátja fényképéhez.
És ekkor - nem tudom, kinek mit mond -
gojzervarrott cipő, egy hatalmas,
fényesre suvickolt gojzervarrott cipő jelenik meg,
és rálép az Ecsédi kezére, és olyan fényes a cipő,
hogy az Ecsédi látja benne a saját képmását,
de nem ezzel törődik, hanem azt mondja:
- Hoppá, hoppá, hoppá, észnél legyünk.
Én ezt a cipőt valahonnan ismerem.
És a tekintete végigkúszik a nadrágszáron fölfelé,
a zakó csücskénél megáll, alapka - mondja -
még följebb pöttyös nyakkendő jobbra-balra
hófehér ing, fölötte kőkemény inggallér,
és ami a gallérra ráfolyik, toka, tokácska.
És Ecsédi fölpattan, hogy :
- Sas elvtárs, dr. Sas Norbert,
mindjárt mindent megmagyarázok, Sas elvtárs!
De Sas elvtárs rosszallóan csóválja a fejét,
és mondja:
- Csu, csu, Ecsédi, Ecsédi, Ecsédi,
hát mondja, maguknál vannak maguk?
Keverik, keverik Ecsédi, a jó Istenit maguknak!
Már megint addig ugrálnak,
amíg magukon a világ szeme - mondja Ecsédi?
Tessék, tessék.
És Ecsédi felnézett, és mondta, hogy:
- Sas elvtárs, én a Vizit keresem,
tetszik tudni, a Vizi Miklóst.
Sas elvtárs folytatta:
- Nahát, aztán a maga Vizi barátja,
hát egyszerűen nem ebben állapodtunk meg vele.
Hát a Vizi egyike volt a legtehetségesebb,
a leginkább szubvencionált koponyáknak
részünkről, ás tessék, most értesülünk,
hogy csinálja nekünk itt a felfordulást,
a botrányt, cirkuszozik.
Elnyír valamit teljesen zavaros irányba.
Halljuk, hogy itt a pályaudvaron kétes kijelentések,
messianizmus, részeg alakok.
És Ecsédi fölugrott a levegőbe,
majd mikor visszaérkezett, kérdezte, hogy:
- A Vizi a pályaudvaron van?
Azt tetszett mondani, hogy a Vizi a pályaudvaron van?
De Sas elvtárs folytatta, mint egy görgeteg, hogy:
- Mi hittünk a maga Vizi barátjában, Ecsédi,
hittünk benne.
És maga is, Ecsédi, nekem itt túllihegi a kérdéseket.
Nem veszi észre?
Összeakadhat a bajusz, Ecsédi!
Könnyedén!
Hát meddig kell még magukat védenem?
Én már fölülről lefelé,
én már mindenkivel úgy vagyok maguk miatt!
Már maga Sólyom elvtárs is haragszik!
Na, informáltam, pedig nem akartam.
De nem állom meg, továbbra is kiszivárgok!
Mi támaszkodni akartunk magukra, Ecsédi.
Maguk meg ránk, nem?
Azt akarják, hogy Karvaly elvtárs
foglalkozzon az ügyükkel?
Mert kezd már addig duzzadozni az akta odafele!
Vagy ki akarják fogni a vitorlánkból a szelet, Ecsédi?
Bevallhatja, ha ki akarják fogni!
És akkor Jézus, támaszkodunk mi másra.
Hála Istennek, tele van az ország tehetségesekkel!
Támaszkodni még lehet!
Itt van például a Lindauer,
hát egyike a legragyogóbb koponyáknak.
Ebből a Lindauerből, vagy kiből, csak úgy süt a tehetség.
Miket kell hallanom, hogy levegőben lebegő poharak,
csodavárás, ködevés, meg hogy maguknak
csak az egyik fele van itt, Ecsédi?
Hát, hol is van a maguk másik fele?
Meg tudná mondani?
Vigyázhatna a barátjára, barátom!
És Ecsédi megint ugrott egyet, és kérdezte:
- Sas elvtárs, tényleg azt tetszett mondani,
hogy a Vizi a pályaudvaron van?
Tényleg azt tetszett mondani?
És erre Sas elvtárs megfogta Ecsédi vállát,
és - ahogy csak egy Sas elvtárs tud nézni -
a sasszemével belenézett az Ecsédibe,
és mondta, hogy:
- Na, marad szépen, Ecsédikém, nyugodtan,
elengedi magát, relaxál, jó, jó fiú, jó.
És Ecsédi maradt is tátott szájjal,
Sas elvtárs pedig belenyúlt a zakója zsebébe,
kivett egy cukorkát,
és puff bele az Ecsédi nyitott szájába.
És hát eddig is gyönyörű hangon beszélt a Sas elvtárs,
de most még magasabb szinten kezdett énekelni,
úgy, hogy én azt alig tudom utánozni, ezt énekelte:
Harminc méter magasan lebegő „szellemek” kísérik a Holdat, lenyűgöző légi táncot lejtve, a földön gigantikus zsiráfok bandukolnak fel s alá, máshol színes óriási papagájok játékos energiával töltik be a teret. Egy energikus, látványos utcai zenés-színházi előadás a közösségi terek művészi birtokbavételét ünnepli. És hatalmas vitorlák lebegésében a kortárstánc és cirkusz fúziója is felbukkan. De lássuk, mi más teszi még izgalmasan látványossá és elgondolkodtatóvá a Nagy Utcaszínház és Sétáló Utcaszínházi produkcióival a Sziget idei forgatagát.
Fotó: Sylphes - Aerial Ballet
Kétségkívül a Sziget sokszínűségének meghatározó elemei a fesztivál területén bárhol felbukkanó Sétáló Utcaszínházak, melyeket mindig nagy tömeg kísér keresztül-kasul a forgatagban, valamint a Sziget fölé emelkedő Nagy Utcaszínház, ami esténként, a Nagyszínpad programja után tölti be a körülötte lévő teret.
Ez utóbbiként idén a Sylphes - Aerial Ballet spanyol légibalett-színházi produkciója érkezik a Szabadság Szigetére. Az előadás különleges módon ötvözi a légi táncot és Vivaldi "A négy évszak" című zeneművét, melynek során a művészek több mint 30 méter magasban, a levegőben mutatnak be hipnotikus, balettszerű mozdulatokat, a szinkronúszás és a klasszikus balett eleganciáját idézve. A varázslatos és lebilincselő produkció különleges kapcsolatot teremt a közönség, a tánc és a zene között. Kihagyhatatlan élmény lesz a Szigeten.
A Sétáló Utcaszínházak sorában az Always Drinking Marching Band egy európai utcai zenekar és performansz csoport, amely 1997 óta működik. A csapat szinte egész Európában turnézott már, produkciói élénk, interaktív utcai előadások, amelyben a zenekar javarészt fúvós hangszereken játszik, miközben a tagok bohócos, színházi elemekkel színesítik a műsort. Előadásaikkal azt hangsúlyozzák, hogy a köztereket a művészet és a közösségi élmény számára tartják fenn, dinamikus előadásukkal a közönséget is bevonva egy igazi utcai fesztiválhangulatot teremtenek.
A spanyol Troula Theater Hexagonum című erőteljes előadása minden nap felbukkan majd a Szigeten, melyben a modern világ fejlődésének összes kihívása megelevenedik a zene, az óriásbábok és a pirotechnika igéző méhkasában - megmutatva az emberi cselekedetek hatását a Földre.
Fotó: Troula Theater Hexagonum
A Sétáló Utcaszínházak nemzetközi felhozatalát egy hazai projekt is színesíti
A GENOA: Winds and Waves előadás egy vitorlára emlékeztető szerkezet köré épül, amely az alkotók kezei között folyamatosan új formákat, és funkciókat ölt.
Az előadásban a közös mozgás és harmónia megteremtése áll a középpontban.
Fotó: GENOA: Winds and Waves
Az előadók együtt dolgoznak, hogy a vitorlák lendületes mozdulataiban megmutassák az összhangot, a bizalmat és a közös ritmus erejét. A produkció egy pillanatra kiszakítja a nézőket a mindennapok sodrásából, és egy olyan világba hívja őket, ahol a jelenlét, a könnyedség és az áramlás érzése uralkodik. Meditatív utazás, amelyben a nézők maguk is részeseivé válhatnak a pillanat szépségének.
A Teatro Pavana egy utcaszínházi társulat, amely nagyméretű, élénk bábfiguráiról, köztük zsiráfokról és papagájokról ismert. Különböző helyszíneken adnak elő sétálós előadásokat, amelyekkel egyedi alkotásaikat keltik életre a közönség számára. A Zsiráfok és Papagájok felvonulásában a zsiráfokat szoborszerűnek és nyugodtnak írják le, míg a papagájok színfoltot és élénk mozgást adnak hozzá.
A Duo Gancho egy magyar–spanyol artista páros, akik akrobatikus ügyességgel és lehengerlő humorral nyűgözik le a közönséget világszerte. Patrik, a zsonglőr és artista, valamint Jesús, a temperamentumos akrobata több mint öt éve járják a világot és látványos szaltókkal, kézenállásokkal, pantomimmel és pimasz humorral sodornak magukkal mindenkit. Az AcroMobil Show egy veterán kiskocsival gurul végig a Szigeten, körülöttük pörgő buzogányok és karikák repülnek, miközben garantált a nevetés. Céljuk egyszerű: felejthetetlen élményt nyújtani bármelyik generációnak, bármelyik kontinensen.
Az Oakleaf: Explorer/Flower Power előadása egy vibráló táncos tisztelgés a természet virágzó energiája előtt.
Fotó: Oakleaf: Explorer/Flower Power
Cumbia, salsa és lüktető öröm, nincs olyan láb, ami ne mozdulna meg. A táncosok egyesülnek a természet színeivel, és magukkal sodornak mindenkit egy zabolátlan, ünnepi utazásra. És hatalmas buborékok óriási forgatagában is elmerülhetünk a Szigeten, ahol Óriásbuborék Show változatos formájú lebegő alakzatai már messziről hívogatják a közönséget.
Kiemelt kép: Sylphes - Aerial Ballet
