|
|
|
Ez egy olyan szép világ, ahol nem figyelnek rád,
Ahol fontosabb, hogy költsd el a pénzed.
Itt mindenkinek jár, a bérrabszolgaság.
Hogy elvegyék azt, amid még nincsen.
De én sem teszek mást, nagy ívben szarok rá,
Ha egy másik ember lábára lépek.
Mert úgysem nekem fáj, amin a másik jár,
A szemem a pályán csak a labdát nézem.
Refr.:
Tanuld meg a szart is rágni,
Gerinc nélkül vigyázban állni,
A könnyebb úton egyedül járni,
S hidd azt, hogy az élet nem fog majd fájni.
Ha ez olyan szép világ, akkor miért akarnak mást,
Azok, akiknek a lábára léptem.
Pedig mind a sorban áll,
Egymást tapossák, a vályúhoz majd előbb érjen.
Az élethez ez jár, az érzelmekért kár,
A tiszta lelked akaszd a szögre,
Mert egy másik éhes száj, ki épp mögötted áll,
Az emlőről majd téged lök félre.
