Előadó: | Crappy |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Crappy |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
maki a hiányodat érzem minden reggel, ahogy felkelek
szívből jövő sorok, nem csak nagy szavakkal kertelek
tudod nagyon jól, hogy féltelek, nem egyszer megkértelek
ne hagyj magamra, egyedül eltorzul az összkép
egy személy az össznép, a táj halvány és csendes
nem meg szokott, rendes, csak magammal vagyok kedves
a kezem izzad, nedves, túlságosan izgulok
ha nem tartasz velem, lehet rossz irányba indulok
mások verset írnak, én meg elmondom egy dalban
fülek vannak a falban, így mások is hallják
nem kell az hogy adják, rádióban, tv-ben
úgy se értem szavaid, a kis városunk szélében
nem nyomok sokat széltében, de kárpótlolom centivel
most be kell érned ennyivel: elárulom Szeretlek
míg élek el nem feledlek, örökké tartó emlék
hiába kérnéd tovább lépjek, én egydül nem mennék..
refr 2x
ez egy levél tőlem Neked, melyben üzenem, hogy szeretlek
egy levél tőlem Neked, mely elárulja hiányzol
szívemben még virágzol, sárga rózsa szírmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...
néha sírva fekszek, sokszor megbántam mit tettem
nem kérem, hogy megbocsájtsd amit ellened vétettem
nem kell könyörögnöm, elég ha mélyen a szemembe nézel
viszonzom majd tekinteted és megtudom mit érzel...
nem kell nyújtózkodni értem, Neked nem létezik létra
én melletted nem lehettem csak egy senkiházi béna
muzsikusnak Bréma, nekem csak egy az igaz szerelemből
nem kaphatok mástól annyit, mint Tőled szeretetből
újabb sorok Érted.. újabb könnyben ázott verzék
jobban produkálnak olykor mint a kidolgozott esszék
de nem várom el, hogy néhány rímpár megmozgasson
vagy a dallam elringasson, és a hangom simogasson
Te is bántad, én is megbántam, mind azt amit tettünk
legbelül tudjuk mind a ketten egy dolgot féltettünk
két élet, két véglet, két irány mégis egy pár
nézz a múltba, meglátod mit magad mögött hagytál..
refr 2x
ez egy levél tőlem Neked, melyben üzenem, hogy szeretlek
egy levél tőlem Neked, mely elárulja hiányzol
szívemben még virágzol, sárga rózsa szírmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...
egy hat perces levél, miben kifejezem érzéseim
egy hallgatható levél, miben feltehetem kérdéseim
egy kibontatlan levél, mire nem kapokhatok választ
maximum csak tetteket, mi jeleket áraszt
felőled, vagy felém, tükröt ne tegyél elém
szíven szúr a valóság, hogy nem lehetsz az enyém
hogy nem állhatsz mellettem, hogy nem fogod meg kezem
mond egyedül, hogy fordítsam jó irányba fejem?
hiába kérném segítséged, árok húzódik körénk
miből lehetetlen kimászni, és nagyon könnyű hibázni,
akaratlanul vitázni, a szeretet félre dobva
az erősség a nyerő, a romantika kopva
eltelt egy kis idő, én ajánlottam, választottál
utólag is köszönöm, hogy a magányból feltámasztottál
ahonnan elindultam, most oda estem vissza
/ahonnan elindultam most oda estem vissza.../
refr 2x
ez egy levél tőlem Neked, melyben üzenem, hogy szeretlek
egy levél tőlem Neked, mely elárulja hiányzol
szívemben még virágzol, sárga rózsa szírmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...
mindenhol illatod érzem...érzem
mindenkiben szemeidet látom...látom
hiába keresnék, nem találok,
Nálad jobbat, szebbet..jobbat..szebbet
hiányzik az arcod, az érintésed, a tested
megértem, hogy személyem többet
nem kerested.. hisz miattam lett mindez
felszáltál a buszra, de remélem egyszer
még vissza intesz.. könnycseppjeim letörlöd
ha nem.. szivem szilánkosra örlöd
fájnak eme szavak, de mégjobban a valóság
amit tegnap éltem át, ma már nekem nem újság
sokak között egy vagy, és egyben a minden
ha nem is mondtam ki, de érzem, igen, itt benn
újabb zene Neked, tudom, hogy nem kérted
amit szerettél volna, nem, de ennyit meg tettem érted
refr 2x
ez egy levél tőlem Neked, melyben üzenem, hogy szeretlek
egy levél tőlem Neked, mely elárulja hiányzol
szívemben még virágzol, sárga rózsa szírmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...
a neved ki nem mondom, mégis tudod jól hogy neked szól
annyira fáj, nem lehetek melletted mikor elalszol
se nappal, se reggel, a vászon mögött játszom
nem kérhetem: ölelj át, pedig éjszakánként fázom
esőben elázom, ernyőt nyitni nehéz
mikor sírok kérlek ne nézz, a fájdalom súlya elnyom
miért kellett elbújnom? miért kellett hazugságban élnünk?
már nem tudom eldönteni, veled együtt féltünk
vagy csak magamban rettegtem? a múltba nézek vissza
a lelkiismeretem tiszta, felvállalom mit tettem
az éjszaka reszkettem, a rémálmom még visszajár
nem szeretném bajod esne, olyan nincs, hogy érted: úgyse kár
lelkek tükreivel álmodom jövőképeim,
majd utam végén rájövök: egyedül maradtam
lelkek tükreivel álmodom minden éjjel jövőképeim
majd utam végén rájövök: egyedül maradtam
refr 4x
ez egy levél tőlem Neked, melyben üzenem, hogy szeretlek
egy levél tőlem Neked, mely elárulja hiányzol
szívemben még virágzol, sárga rózsa szírmokkal
mit soha nem szeretnék letépni...
..nem létezik semmi mit álmaimból áthozok,
fájdalmas a búcsú, mégis inkább távozok..
..ne kérdezz csak nézz a szemembe,
látod a fájdalmat?..
..nem kérek már utolsó percet Tőled,
pedig szívem szúrja minden pillanat..
..könnyezek minden emléken,
hiányzik a közös hajnali pirkadat..
Van valami, amit biztosan tudhatunk: ha zenéről van szó, Solére nem köntörfalaz, nem alkuszik meg és 100%-ban beleteszi magát az alkotásba.
Az előadóhoz kapcsolódó dalszövegek itt.
Ennek lenyomata a frissen megjelent, harmadik albuma, a III. is, az énekesnő eddigi talán legőszintébb anyaga, ami eklektikus hangzásvilágával izgalmasan és hitelesen mutatja be belső fejlődéstörténetét.
Solére, azaz Szigeti Zsófi új albuma egy nehéz életszakaszból inspirálódott, aminek feldolgozását sok aspektusból mutatják meg az új dalok – egyszerre sugároz sebezhetőséget, és az ebben rejlő hatalmas erőt is.
„Száz százalékban a szívemből írtam”
„Életem első lemeze volt ez, amitől féltem. Féltem, hogy mit fogok írni, féltem szembenézni a bennem zajló érzésekkel. A tavalyi évem minden eddiginél nehezebb volt, először éreztem azt, hogy nem akarom leírni, ami bennem van. Végül néhány hónap csend után megengedtem magamnak, hogy úgy forduljon ki belőlem a gyász, ahogy akar. Nem irányítottam, és így született a III, fun fact: a leglendületesebb zenei anyagom valaha.”
Bár a III. egy színtiszta poplemez, most talán még erősebben érződik az a zenei sokszínűség, amit Solére nem csak, hogy magáénak tudhat, de önazonosan is jelenít meg a saját művészetében.
Felfedezhetünk erősebb elektronikus hatásokat, szerepet kapott a trap és a hip-hop, sőt, még a nyolcvanas évek hangulata is ránk köszön.
„Korábban kaptam olyan kritikát, hogy a lemezeim amolyan stílus showcase-ek. Azt gondolom, hogy 2025-ben az, ha valaki sok stílusban találja meg magát, nem feltétlenül jelent útkeresést, sokkal inkább sokszínűséget. Én büszkén vállalom, hogy sokszínű vagyok és erre bíztatok mindenkit, aki hozzám fordul tanácsért” – mondta Zsófi.
A III. olyan lelki folyamatból táplálkozott és épült fel, amit csak biztonságos közegben élhet meg igazán az ember, nem csoda tehát, hogy Solére olyan producerekkel akart dolgozni a dalokon, akikkel olyan bizalmi, baráti viszonyban van, hogy megengedhesse magának a törékenységet, ami a legfontosabb szempont volt a lemezkészítés során. Ezt a közeget és a minőséget egyszerre tudta biztosítani Gerendás Dániel, DOÓR, Karyuu és a frissen a Grammy díj For Your Consideration listájára került Kovács Miklós.
A producerek mellett három közreműködő előadót is hallhatunk az albumon
Ótvar Pestist, Lil Frakkot és Brenkát is tudatosan választotta dalaihoz Zsófi.
„Fontos nekem, hogy olyan emberekkel kollaboráljak, akiket hallgatok is, és inspiráló számomra a művészetük. Azért nincs túl sok feat ezen a lemezen, mert szerettem volna mindegyiket úgy írni, hogy abban a közreműködő előadók személyisége is érvényesülni tudjon valamilyen formában, ehhez pedig több időre volt szükségem. Nagyon büszke vagyok mind a három kollab-dalra.”
Az Ótvar Pestissel közös dal videója itt.
Talán az egy kedves véletlen, hogy épp három együttműködő került a harmadik albumra, a III-as cím viszont sokkal többet jelent egy egyszerű sorszámnál.
„Az elmúlt három év folyamatait dolgozom fel benne, életem talán legmeghatározóbb időszakát. Rengeteg veszteség árán nyertem el azt az embert, aki ma vagyok, és akire büszke vagyok. Az elmúlt három év bizonyította be nekem azt, hogy képes vagyok felállni, bármi történjen is, és képes vagyok az önszeretetre akkor is, ha ezért meg kell tapasztalnom az önutálat legmélyebb bugyrait. Ez a lemez bizonyítja számomra, hogy egyedül, mindenkitől függetlenül is tudok a erős lenni, és ez óriási biztonságérzetet nyújt” – mesélt a mögöttes tartalomról Solére.
„Nagyon ritkán vagyok magamra büszke. Most az vagyok. Kiírtam magamból mindent, amit akartam, és valami olyan béke hatalmasodott el rajtam, amit korábban még nem éreztem.
Száz százalékban a szívemből írtam, mindenfajta megfelelési törekvéstől mentesen. Boldog vagyok, mert új mélységeket és magasságokat jártam be, gazdagabb és stabilabb lettem lelkileg, és meg tudom veregetni a saját vállamat. Ez egy olyan szorongó személyiségnek, mint én, óriási áttörés.”
November 7-én együtt szállhatunk a magasba és merülhetünk alá a mélységekben Solére-rel a Szlimmyvel közös dupla lemezbemutató koncertjükön, az Akvárium Klubban.
Fotók: Solére/Sivák Zsófia