Saint Patrick was a gentleman, he came from decent people.
In Dublin town he built a church and put it on a steeple.
His father was a Callahan his mother was a Grady,
his aunt was an O’ Shaughnessy, and his uncle was a Brady.
There’s not a mile in Ireland’s Isle
where the dirty vermin musters,
where’er he put his dear forefoot he murder’d them in clusters.
The toads went hop, the frogs went plop,
slap das into the water,
and the beasts committed suicide
to save themselves from slaughter.
The Wicklow hills are very high, and so’s the hill of Howth, sir,
but there’s a hill much higher still,
ay, higher than them both, sir.
’Twas on the top of his hill St. Patrick preach’d the „sarmint”,
that drove the frogs into the bogs,
and bothered all the „varmint”.
No wonder that the Irish lads should be so gay and risky,
sure St. Pat he taught them that as well as making whiskey.
No wonder that the saint himself should understand distilling,
for his mother kept a shebeen shop in the town of Enniskillen.
Then success to bold St. Patrick’s fist. He was a saint so clever.
He gave the snakes and awful twist
and banished them for ever.
Lalalalala...
Hírek
Lábas Viki profi tánccal lepett meg minket a Margaret Island új klipjében
A Senki nem felel c. dalukhoz forgatott klipben Lábas Viki énekesnő egy fiatal, profi kortárs balettáncossal, Vincze Lotárral mutatja be egy párkapcsolat dinamikáját.
A Margaret Island első táncos klipjének képi világát Szeleczki Rozália rendező és Czár Gergely koreográfus álmodta meg, amiben Viki nem félt kilépni a komfortzónájából: életében először kísérletezett a kortárs tánccal.
A klipforgatást megelőző próbafolyamat során Lábas Viki heteken át rendszeresen járt le a táncosok szegedi próbatermébe, elmondása szerint azonban minden perc megérte, rengeteget adott neki a közös tánc: “Bár mindig is szerettem táncolni, magam is meglepődtem, milyen óriási élményt szereztek számomra a hosszú próbanapok Lotárral és a koreográfusunkkal, Gergővel, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy amatőr létemre is szívesen fogadtak engem, és a legnagyobb türelemmel biztattak a nulladik perctől kezdve”, mesél erről az időszakról Viki. “Már nevetve emlékszem vissza az őrületes izomlázra, amit a 3-4 órás próbák után éreztem, most értettem meg csak igazán, mit jelent a ‘tetőtől-talpig’ kifejezés… Kemény volt, de nagyon szeretem a végeredményt. A tánc pedig valódi terápia volt számomra, imádnám, ha valamilyen formában be tudnám építeni az életembe a későbbiekben!”
