|
|
|
Tkyd:
Ahonnan én jövök ott nem létezik fájdalom,
Ahol most élek ott a lélegzet is fáj nagyon
Ahová tartok oda nem tartozik senki sem
Én nem tartozom senkihez te elhiszed, én elhiszem...
Az örökkévalóság határait súrolom
De az álmom nem valóság csak önmagamban dúdolom,
Hogy mennyire hiányzik amit még nem éltem át
A vágyaim a való világba már nem fértek át...
A szavak szorongatnak néha, de én tovább adom te beléd
A felismerés feszengesse másnak is a kebelét
Nem jártam te feléd csak mesélték az emberek
Hogy létezik olyan hely ahol nem létezik nem merek
Az újév hajnalán egy befagyott tó közepén
Vitatkoztunk te meg én a súlytalanság tömegén,
A mások szövegén nőttem de most már nagy vagyok
A nagyra vágyás kicsinyít,te elégsz én a fagy vagyok
A homlokomon rózsa tövis,a tiéden Glória
A te világod Disneyland az enyém katatónia..
Én csak egy MC vagyok...
Az apám nem volt bankár és az anyám nem volt díva
A félelem fehérre festette a falakat
A panel lassan párolog és kiszívja a szavakat
A szemembe szilánkok szóródnak,szórd szét a szitkokat
A tudatom már nem bírja a titkokat
Mert én leírom a látomásaim,mint Thomas Berger
Hogyha megértik majd egyszer én leszek a kis nagy ember
Az álmom égszínkék pont passzol a szemedhez
De a kezem túl hideg soha nem érhet a kezedhez
World, life is a beautiful bird and I think peoples wanna' living in the beautiful world... Égszinkék....
San:
Először megláttam, utána ébredtem,
Valóság idegen, háború az édenben
Zárt ajtók mögött csak háborgott téveszmék
Támadnak hátulról, aztán meg jó estét
Kívánnak kegyelmet, de kegyet nem ismernek
Csak csordába terelnek, hogy higgy fiam Istennek
Értékek,mértékek már régen itt elvesztek
Az elsüllyedt méltóság mocskába vezetnek
Ne higgy a szemednek, ha szemben állnak szeretnek,
A szegények sírnak, míg a gazdagok nevetnek
Adj utat a szerepnek és érezd az érzést
Mi felkarol, mi felemel, de hol van az a hely?
Ami magához láncol, hol éreznek az emberek
Hol szexelnek a lányok, kik élnek nem szellemek
csak pénzbe forgó vakság, ki mindenkit megvakít
Ez mindenkit megvadít és aztán meg eltaszít,
A vágytól elszakít de körbe zárom önmagam
Az életem az én vagyok már ragyog mint az arany
A vérem mint a higany,
Mi feloldja bűneim,
Az élet rejtekéből meg halászom elveim
De PSSS, ettől eltekint egy pillanatra félrelép
Míg félrenéz az ember a másik addig félbetép
Hé haver, ez sivatag és óceán,
Csillag a szemekben itt a boldogság nyomdokán..
Indulnak igények hogy jön majd egy szebb világ
A tudat totális de törékeny mint szilánk
Mi a mélységből kiránt, ez a tetteinknek súlya
Hol felépül egy legenda azt a másik ott lenyúlja..
Baszom haver... de semmi harag...
A Fonogram-életműdíjas Soltész Rezső az M5 Húrokon írt történelem című műsorában mesélt életéről és karrierjéről. "Ötven éve van jelen a zenei színpadokon, számtalan műfajt kipróbált, és az derült ki, hogy a romantikus dalokkal éri el a legnagyobb sikereit. Az 1981-es Táncdalfesztivál óta pedig azt javasolja mindenkinek, hogy 'Szóljon hangosan az ének'. Az előadó, akiről senki nem tud rosszat mondani. Egykori híres frizurája miatt itthon és a KGST országaiban nők sokasága rajongott érte. A frizura ment, Rezső maradt" - szól az epizód leírása.
Soltész Rezső-dalszövegek itt.
"A 'Húrokon írt történelem' valóban része az életünknek. Megtisztelve érzem magam, hogy részt vehettem a sorozatban, és köszönöm a lehetőséget. Külön köszönöm Lacinak a beszélgetést és Péternek a barátságot! Egy élmény volt veletek..."
- írta Soltész Rezső közösségi oldalán.
A Húrokon írt történelem a magyar beat-pop-rock történelem legendás előadóinak életútinterjú-sorozata. A zenészek pályafutásuk kezdetétől a rendszerváltoztatásig tartó évtizedek társadalmi, politikai, kulturális környezetéről mesélnek, sztoriznak, nevetnek és könnyeznek. Élettörténeteik egy olyan korszakba visznek vissza bennünket, amikor a könnyűzene a lázadás, az őszinte önkifejezés eszköze és egy jobb világ ígérete volt. A művészek beszélgetőpartnere és a sorozat producere Szabó László.
Forrás: fonogram.hu
Fotó: Soltész Rezső Facebook
