


| Előadó: | Gyurma & Szúnyog |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Gyurma Mc:
Meg tetted és beléptél, gondoltad jól döntesz
Egy pillanat egyesülj, és egyből minden szép lesz.
Azt hiszed egyszerű ez, de nem jössz rá, nem látod
Felborul értékrended, duplázódik a károd.
Akárhogyan küzdesz, nem tud hogy még is hogyan
Nem tudod eldönteni, hogy mi is az a repp, mint olyan
Pókhálóba keveredtél koppintott felfogással
Sátorfát szedve menekülhetsz verbális megrovással.
Ez az éles, és a tortánk nem krémes
Ha rosszat látok, rosszat mondok ettől leszek rémes.
Ebben a kiköpött új világban megjelentek a parasztprolik
Hiába vagy bő gatyás, ha a Hi-fi-d Nem Panasonic.
Szétvágom a szádat, ha öcsém rólad panaszkodik
Aki véleményt mond róla, haver úgyis azzal parasztkodik.
Az én fejem az máshoz konyít, ha kell akkor megleslek
Ha jó fej, haverom vagy, hibázol torkon nyeslek.
Mindig mondják respekt, aztán meg nekem esnek
A végén meg kiderül, hogy nem engem keresnek.
Szálljon már le az este, hogy jöhessenek a flashek
Szájonárá mester, most egy szebb képet festek.
Ref:
Te kérted, miért nem érted, ha részed, ha érzed,
Hogy fejed minden behatástól készen,
Részletek elvésznek , elestél testvérem,
Rólad szól az egyik drámai akt festményem.
Elvesztél, elástak, sírodra virág,
S fejet hajtva sírod előtt mondok érted imát.
Csak is érted, te kérted, s nem érted,
Pedig azt mondtad részed, s ettől függ a léted.
Szúnyog:
Nem hittem, hogy létezik egy ösvény melyet látnak,
Olyanok kik ilyen úton eddig még nem jártak.
Még is százával érkeztek, hogy ...árnyékokká váljanak,
Ne értsd félre, ezzel téged nem is nagyon bántalak.
Minden rímem rád szakad, de a jóindulat vezérel,
Mert láttam álmot omlani össze, vakok szemével.
Minden reggel a felkelőnap szólít, én meg kiállok,
Mert túl sok lett a pancser, akik nem hallják mit kiálltok.
Kik nem érzik és nem is hisznek benne annak vége,,
Elássuk a testét élve a föld legmélyére.
Kényszerít a környezet, hogy tegyük tönkre álmodat,
Hol ti vagytok a példakép és mi lettünk az áldozat.
Nem kell nekem egész, csak egy kis szelet a tortából,
Az nem fog lábra állni akit megfosztunk a botjától.
Az maradhat aki együtt él a meglévő szokással,
Ki nem érti meghintem verbális megrovással.
Majd mi felépítjük meghagyva a bennünk égő lángot,
Addig menj haza apáddal, nézd a Rém rendes családot.
Szólunk majd ha kész lesz, aztán jöhetsz dance a flóra,
Figyeljetek addig is a két alkotóra.
Ref:
Te kérted, miért nem érted, ha részed, ha érzed,
Hogy fejed minden behatástól készen,
Részletek elvésznek , elestél testvérem,
Rólad szól az egyik drámai akt festményem.
Elvesztél, elástak, sírodra virág,
S fejet hajtva sírod előtt mondok érted imát.
Csak is érted, te kérted, s nem érted,
Pedig azt mondtad részed, s ettől függ a léted.
Te kérted, miért nem érted, ha részed, ha érzed,
Hogy fejed minden behatástól készen,
Részletek elvésznek , elestél testvérem,
Rólad szól az egyik drámai akt festményem.
Elvesztél, elástak, sírodra virág,
S fejet hajtva sírod előtt mondok érted imát.
Csak is érted, te kérted, s nem érted,
Pedig azt mondtad részed, s ettől függ a léted...



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos