|
|
|
| Előadó: | T-Kyd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Van egy szélből épült házam kint a tengeren,
A fala álom, szívem ólom hol a kenderem?
Megváltoztatnám ezt a világot, de nem merem,
Szeretném azt a lányt haver de inkább megverem.
Még alig ismerem az életet de megvetem
Akit feldobsz azt majd 30 ezüstért megveszem,
Tehetnék szörnyű dolgokat tesó de nem teszem,
Inkább csóró vagyok, mint hogy öljek, hogy meglegyen.
Nem kell a kellemetlen, magamat nem kelletem,
Piszkosul rímelek, hogy azt mondják: Ez kell nekem! ( ez kell nekem!)
A fejem felszegem, a kérdéseket felteszem
Nem félszegen, csak félig részegen a részem elteszem,
Éltet az életem mámorral töltöm véremet,
A mának élek, holnap küldhetsz rám pár vérebet,
A vérem világít a sötétben de tévedek
Mert a vérem sötét, de én a fény így újra ébredek,
A szöveg szürreális, szétszakít és irritál
A szürke angyal most egy szivárvány világba invitál,
A kezek kezeznek, a szemek meg csak szemeznek
A tag-ek téged tegeznek, új cucc, örülj a lemeznek!
Refr:
A valóság szerintem olyan, mint a képzelet,
Egy határtalan utazás, de nem mindig élvezed.
A valóság szerintem olyan, mint a véletlen,
Belevág a húsomba, de mégis életlen.
A valóság szerintem olyan, mint egy kődarab,
Mindenki változik, de ő mindig ő marad.
A valóság szerintem olyan mint, az LSD,
Azt hiszed, hogy szárnyalsz, de a valóságban elestél!
www.valóság.hu egyenlő héj héj héj ez csalódás for you O
Ezek a koordináták kordában tartanak
Ezrek itt ordibálják, lássanak és halljanak
Te követ görgetsz magad előtt, de az enyém szikla
"Tűz jöjj velem" Tudom tesó, de kell a szikra
Ez nem egy irkafirka, itt legendák születnek
Ha papírral szexel a tollam, sikáltak a szüzeknek
Nektár a füleknek, a szarnak hadat üzennek
Így zaklatják a híveim, széttépik őket rímeim
A plázák árnyékában pusztulnak az értékek,
A mértéktelen mértékes, a magyar gyerek miért éhes?!
Az élet mézédes a mézes-mázas palotákban,
De a marha kar már megdöglik az abodámban
Hát üssük ki magunkat digitális diszkókban,
Az orromban már több az utca, mint San Francisco-ban
Ez virtuális világ virtuális elemekkel.
Engem még emberek nemzettek tele szeretettel!
A valóság szerintem olyan, mint a képzelet,
Egy határtalan utazás, de nem mindig élvezed.
A valóság szerintem olyan, mint a véletlen,
Belevág a húsomba, de mégis életlen.
A valóság szerintem olyan, mint egy kődarab,
Mindenki változik, de ő mindig ő marad.
A valóság szerintem olyan, mint az LSD,
Azt hiszed, hogy szárnyalsz, de a valóságban elestél!
Hangadók és hangfogók címmel könyv jelent meg a Kádár-kori könnyűzenei színtérről. A szerző, Csatári Bence a zenészek, a rajongók és a hatalom szemszögéből vizsgálja a korszak jelentősebb pop-rockzenei eseményeit, személyiségeit, lemezeit.
"A hazai könnyűzenei élet emlékezetes időszaka volt a Kádár-rendszer, amikor a pártállam felülről igyekezett kordában tartani a fiatalok által olyannyira kedvelt stílusokat, a beatet, a rockot, a diszkót, majd a nyolcvanas években az új hullámot, a punkot és még számos irányzatot" - írja a kötet előszavában a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, a korszak szakértője, aki az elmúlt tíz évben számos könyvet írt már a témában.
A mostani kötet a Magyar Nemzet című napilapban 2020 és 2023 között publikált cikksorozat darabjain alapul.
Külön fejezetet kapott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) létrejöttének története, benne "a botfülű popcézárnak" nevezett Erdős Péterrel, aki 1968-ban jogtanácsosként és sajtóosztály-vezetőként indult a monopolcégnél, és erre alapozva alakította ki hatalmát és klientúráját.
Olyan aprónak nem nevezhető részlet is kiderül a kötetből az MHV-ról, hogy induláskor mindössze tizenöt alkalmazottja volt, és
kezdetben semmiféle lemezgyártó berendezés nem állt a rendelkezésükre, így 1959-ig a Szovjetunióban nyomták valamennyi magyar lemezt.
A könyv leírja a dorogi lemezgyár alapításának körülményeit
Felidézve Petrovics Emil országgyűlési képviselő, komolyzeneszerző 1972-es parlamenti interpellációját. Petrovics arról beszélt a Házban, hogy a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ugyan jelentős, több milliós haszonra tett szert a hanglemezgyártásból, azt nem adta át az MHV-nak.
"Azt mégsem várhatja senki, és nyilván önök sem várják, hogy zeneművészetünk tartsa el a kohó- és gépipart".
Számos zenekar és előadó karrierjeinek indulásába is visszarepít a könyv
Előkerülnek mások mellett Radics Béla, az LGT, a P. Box és Révész Sándor pályafutásának fontosabb pillanatai.
Móricz Zsigmond Színház, Révész Sándor a Generál
együttes énekese1972-ben
Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor
Csatári Bence korabeli lemezkritikákhoz is visszanyúl
Így olvashatunk az első magyar beatnagylemez, az Ezek a fiatalok című film 1967-es film zenéje, az Omega Nem tudom a neved, Szörényi Levente betiltott borítójú Hazatérés című szólóalbuma fogadtatásáról, vagy a Hungaria Rock and roll party-járól, amely két év alatt eljutott a 600 ezer eladott példányig.
Az Országos Rendező Irodáról megtudhatjuk egyebek mellett, hogy 1965-ben több, mint háromezer műsorengedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy majdnem minden településen volt átlagosan egy könnyűzenei koncert egy év alatt.
Számos érdekesség olvasható a könyvben az Interkoncertről, amely a magyar zene exportjával és a külföldi muzsika importjával foglalkozott.
A szervezetnek egy, a kulturális tárcának írt jelentésükből például kiderül, hogy a hetvenes évek elején a magyar tánczenei együttesek nyugat-németországi fellépéseiből csaknem tízszer annyi nyereség származott, mint ugyaninnen az összes komolyzenei műfaj hangversenyeiből együttvéve.
A legendás koncertek és helyszínek című fejezetben a szerző arról a koncertről is ír, amelyen először zenélt Magyarországon igazán nagy külföldi sztár. Megtudhatjuk azt is, hogy
Louis Armstrong 1965-ös Népstadionban tartott estje előtt és után egyaránt lebénult a tömegközlekedés, miután az illetékes hatóságok nem készültek fel a csaknem 90 ezres nézőszámra.
A közlekedési vállalat szerint túl későn volt a koncert, ezért azt kellett volna a buszsofőrök munkaidejéhez igazítani.
Louis Armstrong koncertje 1965. június 9-én a Népstadionban
Fotó: Fortepan/Szegő
Kevéssé ismert részletek
Kevéssé ismert részletek derülnek ki az 1973-as diósgyőri rockfesztiválról, a Hajógyári-szigeten 1980-ban tartott "fekete bárányok" fesztiválról, az afrikai éhezőket segítő, a nemzetközi Live Aid-hez csatlakozó, az 1985 decemberében mintegy kétszáz zenész részvételével lezajlott budapesti segélykoncertről.
A könyvet a rendszerváltás könnyűzenei vonatkozásai zárják
Felidézve többek között az MHV monopóliumának elvesztésének körülményeit, valamint a korszak meghatározó lemezeit és koncertjeit.
A Hangadók és hangfogók - A kádári-aczéli könnyűzenei politika alul- és felülnézetből című kötet megjelenését az NKA, illetve a Hangfoglaló Program egyaránt támogatta.
Kiemelt kép: Az LGT együttes: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor 1976-ban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
