|
|
|
| Előadó: | Colette |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Vége van a napnak, már csak az ágyon fekve várom
hogy az álom rám találjon minden vágy valóra váljon
ami álomban nagy álom reggelre már máshogy látom
és minden olyan szót mi éjjel kicsúszott a számon
mikor lefeküdtem akkor még egy egyszerű csaj voltam
Legalább puha párnán aludtam nem betonon vagy porban
Aztán gettós csávó lettem, aki rászokott a levegőre
nem telt túl sok tőle, így senki lett belőle
felemel egy nagy ember, aki repper ezért reppel
én reppelek hogy rapper legyek, meg hogy megkapjam a pénzedet
a kocsi ugrál alattam, a nyakamban arany lánc van
pár száz prosti fogad otthon a luxus villácskámban
másról nem tudok beszélni csak a csajokról meg arról
hogy a sokmilliós kocsim most éppen merre parkol
engem kivakartak a bajból, életem királyként élem
az afrikai éhezők meg ne várják a pénzem
Refrén:
Álmomban nem lehetek az, aki lenni szeretnék
Lehetek olyan emo akiről lefolyik a festék
Rapper, akinek minden lemezét megvették
Úgysem lesz belőle más csak egy homályos emlék
nem lehet az aki lenni szeretnék
lehetek olyan emo, akiről lefolyik a festék
rapper, akinek minden lemezét megvették
úgysem lesz belőle más csak egy homályos emlék
két szemhéjam felpattan, forró alattam a paplan
csoda hogy ilyen pulzussal még életben maradtam
zaklatottan zihálva esek abba a hibába
hogy felemlegetem istent, de nem foglalom imába
nyügösen, fáradtan vissza zuhanok az ágyba
közben sóvárogva gondolok a kincses ládikámra
lassan új álom lép színre vissza nyom a homályba
kicsit bárgyú vigyorom piros toppom mandarálva
minden megváltozik újra, okos ember vagyok
aki kritikusként figyeli mit csinálnak a nagyok
semmiben sem hiszek, le se ereszkedek máshoz
az élet csak egy zsák fos, te is inkább változz
sajnáltattam magam, szomorú szövegeket írok
hogy szörnyű a világ, de én csak ennyit bírok
megmutatni neked hogy sorakoznak a sírok
mert mindenkire vár még egy kis koporsónyi birtok
refr.
álmomban nem lehetek az aki lenni szeretnék
lehetek olyan emo akiről lefolyik a festék
rapper, akinek minden lemezét megvették
úgysem lesz belőle más csak egy homályos emlék
nem lehet az aki lenni szeretnék
lehetek olyan emo, akiről lefolyik a festék
rapper, akinek minden lemezét megvették
úgysem lesz belőle más csak egy homályos emlék
vissza húz a sors keze és rám ordít a vekker
nem egy régi kedvenc trekkel virrad rám a reggel
pedig remélem hogy azt is megélhetem egyszer
hogy ne csak annyit mondjon ember kelj fel
kattan az óra és négyre fordul karja
egy részeg srác az utcán rázendít egy dalra
lelkét két egy éjféli tequila testét egy pózna tartja
a stop táblát egy kis szolíd hányás marja
kimászok az ágyból és közben arra gondolok
hogy önmagamnak lenni valóban egy jó dolog
a világ nem felettem és körülöttem forog
minden olyan egyszerű, ahogy ez lenni szokott
hiszek önmagamban és bár nem tudom még ki leszek
a harmadik világháború sem vehetné el a hitemet
a valóságban az lehetek aki lenni szeretnék
és ilyenkor nem álmodok ez benne a szép
refr.
álmomban nem lehetek az, aki lenni szeretnék
lehetek olyan emo akiről lefolyik a festék
rapper, akinek minden lemezét megvették
úgysem lesz belőle más csak egy homályos emlék
Nem lehet az aki lenni szeretnék
lehetek olyan emo, akiről lefolyik a festék
rapper, akinek minden lemezét megvették
úgysem lesz belőle más csak egy homályos emlék
álmomban nem lehetek az aki lenni szeretnék
lehetek olyan emo akiről lefolyik a festék
rapper, akinek minden lemezét megvették
úgysem lesz belőle más csak egy homályos emlék
Nem lehet az, aki lenni szeretnék
lehetek olyan emo, akiről lefolyik a festék
rapper, akinek minden lemezét megvették
úgysem lesz belőle más csak egy homályos emlék
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
