


| Előadó: | Jazz+Az |
|---|---|
| Album: | Egynek jó |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Geszti Péter |
|
Dés László |
|
| Kiadó: | Tom-Tom Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Mondd, már megint lőnek vagy még mindig?
Az sorozat öl meg, amit lead az este.
Szívódj fel, mint doppung a testbe!
Gyere, rabolj el! Gyere, fogadj el!
Titkos ügynek titkos ügynök kell,
aki követ a kövezeten,
ezen az övezeten
azért les, hogy te menekülhess!
Gyere, szerezz meg! Gyere, kereslek!
Szoftverekedig a program a fejemben.
Neved a kulcsszó, ami nem ereszt.
Tudod ezt! Odaveszt ez a teszt
\\\"from the east to the west\\\".
Gyere szeress meg! Te vagy a párom -
- per három, én pedig a tipp
a Vip listádon.
Csak szólj, hogy üldöző boly vagy
üldözött boy legyen a szerepem?!
Tudnom kell!
Gyere, találd el! Gyere, találd fel,
mi legyen a kémhatás örökös elve -
Gyre, ölelj meg! - ,
mindenkinek a maga célkeresztje?!
Befog a radar, a akarom akar.
Gyre, találj rám!
Futok ezer záron át. Köröz a szervezetem, kedves!
Gyere, figyelj rám! Ha életed kedves,
te csak vágj elém az utakon! Izzanak a vonalak!
Lúgos futam, savas eső alatt.
Remeg a föld, szakad az ég, de te ne félj!
Úgy kaplak el, hogy az ölembe férj!
MONDD, HOL A SZÖKEVÉNY? NEM TŰNHET EL!
UGYE, MARAD EGY NYOM, AMIN AZ A KÉM NEM TÉVED EL?
SZEM FALAKAT BONT. HOL A SZÖKEVÉNY?
NEM BÚJHAT EL! IDEVEZET EGY NYOM, VELE FUT A KÉM,
NEM VESZTI EL. SZEME KÖVETEL.
GOND VAN A NYAKADON: ÉRTED JÖN EL, JÖN A VONATON!
PONT A TE UTADON! RÁD ÁLLT A JEL.
A SOR A RAVASZON!
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
Gyere, ne hagyj el! Gyere, ne adj fel!
Én most már szabadon foglak, úgy követlek - titkos ügynöke
a titkos ügynek, aki téged menteni jött.
Gyre, ne tűnj el!
Kód előttem, kód utánam.
Kid vagyok, kid nem? Csak te tudnád,
s ha egyszer letagad a képről a rendszer,
akkor is ott leszek a kép mögött!



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos