|
|
|
|
|
| Előadó: | Mr. Busta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Mr. Busta |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
FankaDeli:
Több száz évbe került,
mire kimosták fejünk.
Mégsem lettünk elég kezesek.
Minden erejük itt van,
utolsó falaink alatt,
a sajtó, a TV, a rádió,
és a történelem hamisítása.
Nekik mindegy,
milyen nyelven beszélnek.
Magyarul vagy angolul,
a cél, ami számukra fontos.
És amiből erőt merítenek
még mindig a félelem.
Félelem egy néptől,
amely még mindig nemjutott,
a spártaiak, és az inkák sorsára.
Egy néptől, amely több ezer éve tudta,
hogy nem csak jó Isten van,
hanem létezik egy rossz Isten is.
Őrségünk már vérben fagyba fekszik,
az ellen pedig belopózott falvainkba.
Ébredj hát Magyar,
és légy türelmes testvére.
Határon túl, jövünk,
nem pusztítva,
de az igazság kardjával oldalunkon,
és senkit nem hagyunk hátra.
Mi senkit nem hagyunk hátra.
Isten áld meg a Magyart
jókedvvel, bőséggel!
Mr. Busta:
Mikor hallgatom a Himnuszt, ott minden kiderül.
Megszólalnék közben, nagy ritkán sikerül.
Te beállva visítasz én meg, vigyázban állok,
te a fórumban vagy rapper, én meg az utcán harcolok.
Mert viperával kaptunk megin', az attakot.
A laktanya álruház bennem épülnek a barakkok.
Ismerem a románt, meg a kínai kutyákat,
majd akkor leszek kussba, ha adóztak az államnak.
Fizet a családom, mégis mi marad mi nekünk?
Nemérdekel a pénz, de hagyd a becsületünk.
Mert én nem tüntetek sehol, itt van az én rappem,
amit fehér MC lopott, a feketéktől ember.
Cigánygyerekek között, Mr. Busta,
hosszú évek alatt, a tiszteletet kivívtam.
Negyere nekem azzal hogy, rasszista vagyok,
mert a pofonokat ha kell, azonnal kiosztom.
Mert Mr. Busta olyan, hogy ha kell akkor lövök,
Ha nem lovas a rendőr én sem pitbullal jövök.
Máskor eleszényő dolgokér' is utcára mennek,
a magyar félve retteg semmi nincsen már a népnek.
A barátot ott nézek, téged meg eltipornak,
az intenzívről nézheted a híradóban magad.
Én ettől okádok, inkább úgy halok mint Tupac,
löjjétek szét de gyorsan az arcomat.
Refrén:
Hányan beszélnek még mindig stukkerről,
kik elfutnának egy kamaszlány drukkertől.
Hányan beszélnek még mindig drogról,
ahol anyuka részegen jön a templomból.
Hányan beszélnek még rasszizmus ellen
a fotelből, de az utcára én mentem.
Hányan beszélnek még mindig Istenről,
akik remélik, hogy ő sem tud mindenről.
FankaDeli:
Busta pitbull Zsolti a FankaDeli Ferivel,
mi szívből lélekkel, nem pedig very well.
Én nemfogok ágyban, párnák közt halni meg,
az utca valódi, a TV-ben csak hakni megy.
A békés többség, szemet huny felette,
hogy a béke jött, és a földünk elvette.
Ahol apám született én kurva magyar vagyok,
és erről nem a nép tehet, a képviselők szarok.
Ahol én születtem, engem motoz az ÁVH,
de egyszer leteszem a mikrofont, és a pálinkát.
Kezemben egy zászló, az ég felé emelem,
hogy megértsétek mit jelent, a Deli a nevemben.
Te nevethetsz, de majd ki gondol rád akkor,
hogyha megáll minden taxi, megáll minden traktor.
A pénz a bankszámlán, gombnyomásra tűnik el,
magyarázd meg bárkinek, hogy ide szülni kell.
Elvették az íjam, mellette vastag a láncom,
erről mesélt apám, ott kinn a tornácon.
Ne engem kövess, hanem a szíved mert,
nagyon jól tudod, minket az utca így nevelt.
Külön-külön látunk, és külön-külön érzünk,
de csak együtt van esélyünk, hogy valamit elérjünk.
Egyszer összefogni kéne, nem oltogatni egymást.
A hit az én barátom, de ellenségem az egyház.
Tisztelet a kivételnek, mert ismerek papot,
aki egyszer, Isten nevében ránt kardot.
Ha nemérted hogy mit mondok, gondolkozz még rajta,
Ami igaz, hogy édes, az igaz szó csontig marja.
Mindenkiben hol lappang, még a hazafi jellem,
Ezt nemlehet eladni, nekem se kellett vennem.
Én tudom elhullok, de győzelemben hiszek,
bor folyik eremben, nem prédikálok vizet.
Refrén:
Hányan beszélnek még mindig stukkerről,
kik elfutnának egy kamaszlány drukkertől.
Hányan beszélnek még mindig drogról,
ahol anyuka részegen jön a templomból.
Hányan beszélnek még rasszizmus ellen
a fotelből, de az utcára én mentem.
Hányan beszélnek még mindig Istenről,
akik remélik, hogy ő sem tud mindenről.
Mr. Busta:
Mr. Busta 29 éve a híd másik odalán,
odaát testvérek és barátok.
Gondolkozz el, és ne nagy magyarozz, ne szlovákozz!
Én is csak azt bántom aki a politikán keresztül engem tipor,
majd lefagy az arcodról a vigyor.
FankaDeli:
Ez palackposta, a történelem tengerén,
piros és fehér csík legyen mögöttem.
Refrén:
Hányan beszélnek még mindig stukkerről,
kik elfutnának egy kamaszlány drukkertől.
Hányan beszélnek még mindig drogról,
ahol anyuka részegen jön a templomból.
Hányan beszélnek még rasszizmus ellen
a fotelből, de az utcára én mentem.
Hányan beszélnek még mindig Istenről,
akik remélik, hogy ő sem tud mindenről.
Hányan beszélnek még mindig stukkerről,
kik elfutnának egy kamaszlány drukkertől.
Hányan beszélnek még mindig drogról,
ahol anyuka részegen jön a templomból.
Hányan beszélnek még rasszizmus ellen
a fotelből, de az utcára én mentem.
Hányan beszélnek még mindig Istenről,
akik remélik, hogy ő sem tud mindenről.
Hányan beszélnek még mindig stukkerről,
kik elfutnának egy kamaszlány drukkertől.
Hányan beszélnek még mindig drogról,
ahol anyuka részegen jön a templomból.
Hányan beszélnek még rasszizmus ellen
a fotelből, de az utcára én mentem.
Hányan beszélnek még mindig Istenről,
akik remélik, hogy ő sem tud mindenről.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
