|
|
|
Ezer éve már, hogy az ük-ük-ükapánk
Erre a földre tévedt, s mondta, legyen itt hazánk.
Ezer éve volt, hogy bátran elmondható:
A Kárpát-medence íme lakható.
És megpihentünk, mint annyi sok nép.
Ugyanígy élünk, csak egy kicsit másképp.
Magyarország,
A hold már régen másutt jár.
Magyarország,
A csillag is régen eltűnt már.
Magyarország,
Teremhet gyümölcs vagy virág,
Akkor is te leszel és te voltál
Magyarország.
És most hátunk mögött van sok-sok évtized már,
Mégis van olyan nép, ami (aki?) hazára vár.
Ezer éve jöttünk, unjuk egymást,
A Kárpátokban adjunk lakhatást.
Vonatok jöttek-mentek, s volt annyi állomás,
Mondták: nekünk itt élnünk-halnunk kell; nincsen más.
Magyarország…
Szóló:
Magyarország…
