|
|
|
Mégis itt van a hó,
mégis lehullt.
Nem hittem el, hogy befagy a tó.
Mégis itt van a hó,
mégis lehullt.
Nem hittem el, hogy befagy a tó.
Minden estémben láttam én,
Hogy az ember mindenkor remél.
Fejtetőre állt a világ,
Vagy szándékosan állították?
Hazudtunk, magunknak is,
Hittük, megoldódik ez is,
Hogy újra lehet mosolygós a száj,
De abban se hittünk, hogy fehér lesz a táj.
Mégis itt van a hó…
A lábam alatt ismét ropog a hó, szemembe fúj a hírhozó.
Jó hírt kaptam: ő a remény, s az élet helyett most a jég kemény.
Ha fejtetőre áll a világ, és egyszerre a hó alulról száll.
Ugyanúgy ér majd téged is, hogy lássál olyat, aki nem hamis.
Ő fehérnek jó,
Igaznak szép.
Megtudhatod, hisz lehullt a hó.
Mégis itt van a hó,
mégis lehullt.
Nem hittem el, hogy befagy a tó.
Szóló:
Mégis itt van a hó…
