|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | A végén majd meghajlunk |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Pásztor István (Alvin) Pásztor István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Alvin Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak egy pucér nő vagy, ruhában,
Pénztárgép mögött egy sarki áruházban.
Kedves vagy, ha kedves, vagy ha faszfej vagyok veled,
Az év dolgozója mindenkit szeret!
Lehet! Miért ne?! Csak nézz a képre!
Szépségkirálynő Hungary, meg a világbéke!
"... Óóóóó, köszönöm! És üzenném, hogy ki kell bírnod!..."
Ja! ...ha a nap a medence mellett süti a zsírod!
Mert megvan már a cél,
Míg az ember még remél,
Legfeljebb hozzád ér,
És lehet egy pár csepp vér!
Ez még talán belefér,
Vagy csak a gyönyörű két szemedért...
Hogy ha kihajtja a belét. Érzed?!
Mennyit érünk súlyra Te meg én?!
Mert kell, hogy álmodjál,
És kell az éberség,
Kell a boldogság,
És kell, hogy szenvedjél,
És néha kell, hogy ember légy,
És ez legyen mindig elég,
Nekem, neked, veled a szar mielőtt utolér!
A főnököd hangjában
Te könyökölsz a vállalat arculatában.
A magad fajta senkit nem szeret,
Az év dolgozója ilyet nem tehet!
Így nem lehet!
Erre nincs keret,
Civilizálódhatnál jobban,
Újra a második menet!
Hibátlan gépezet,
Figyelő szemek!
Milyen nagyszerű ez a műremek,
Ami maga alá temet.
Mert megvan már a cél,
Míg az ember még remél,
Legfeljebb hozzád ér,
És lehet egy pár csepp vér!
Ez még talán belefér,
Vagy csak a gyönyörű két szemedért...
Hogy ha kihajtja a belét. Érzed?!
Mennyit érünk súlyra Te meg én?!
Mert kell, hogy álmodjál,
És kell az éberség,
Kell a boldogság,
És kell, hogy szenvedjél,
És néha kell, hogy ember légy,
És ez legyen mindig elég,
Nekem, neked, veled a szar mielőtt utolér!
Kell valaki, aki utánad
Asztalokat töröl,
Aki nagyobbat hazudik nálad.
És hősként tündököl!
Utcaseprő, havat lapátoló,
Éjjel bárban táncoló,
Szélhámos lény, átváltozó,
Nyomorultakra áldást hozó!
Jóképű, sármos elnökjelölt,
Gyilkos vagy, aki még nem ölt.
Még meg se születtél gyermek,
de a sorsod már eldőlt.
Mert megvan már a cél,
Míg az ember még remél,
Legfeljebb hozzád ér,
És lehet egy pár csepp vér!
Ez még talán belefér,
Vagy csak a gyönyörű két szemedért...
Hogy ha kihajtja a belét. Érzed?!
Mennyit érünk súlyra Te meg én?!
Mert kell, hogy álmodjál,
És kell az éberség,
Kell a boldogság,
És kell, hogy szenvedjél,
És néha kell, hogy ember légy,
És ez legyen mindig elég,
Nekem, neked, veled a szar mielőtt utolér!
... mert utolér!
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
