|
|
|
| Előadó: | Riddler |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Schmél Csaba Bodnár Barna |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
totál összeomlás, aaa ülsz a dugóban
hazafelé tartasz az agyad fullon van
bambulsz,tompa lámpafény,kirakatok
körúton nonstopban egy sör,mondd mit adhatok
fiatalok,öregek, futás cél az ülőhely
a megállóban alszik egy részeg zülött fej
paplanban a szellőzőnél,ott kemény az éjszaka
budapesti cápák,kiket fogva tart a vér szaga
védd magad,add a telefonod vagy baj lesz
rosszba kötöttél most bele, itt attack lesz
végiggázolok mindenkin,az öklöm betonból
Uram én türelmes vagyok,de az Ördög bekóstol
a bőrömre voksol a házban a sok öltönyös
még egy adót a nyakunkba,elég lesz a sérvhez
a pofádba nyomják,hogy a tévé előtt zsörtölődj
de akit látsz is csak báb,soha nem kérdez
bólogat, mint én is, ha szétszakít a basszus
én ettől pörgök,te meg mástól csak lassulsz
a faszt tudnak ezek tizenéves junkiek
anyu pénzéből remegve a díleréhez mászik
de jó lenne ha mondjuk csak a felén észt venne
a lámpánál új kocsik,persze mind részletre
gondterhelt arcok,hogy lesz meg a törlesztő
a gyereknek zsebpénz míg a melóhoz föl nem nő
a magyar valóság a szád kávé,cigi után
olvasod a Blikket mert érdekel ki kit utál
frigid bulákra éhezel,ülve a villamoson
melóba menet van időd,ezért itt lapozod
mosolygok fölötted a kedvenc számom megy
a fülemben,szem becsuk,remélem álom lesz
az egész,itt ahol rendnek hívják a káoszt
itt hol telefonon át meggyógyít a táltos
punkok kéregetnek,30ezres bakancsban
kár hogy az űrből nem ez látszik a nagy fal
helyett,bár még akkor is leszarná
mindenki,ez itt még az anyját is eladná
csak hogy mindennap a ragasztótól szédüljön
a mi TB-nk árán a mentő majd értük jön
...de nem mindegy? végülis tökmindegy...
lehet ez szép is,épp parázslik a horizont
köszön a napfény,én az álmom még szorítom
de jól bírom a reggeleket,minden hétköznapot
látok embereket,de a legtöbb élőhalott
fénylő,ragyogó, és hívogat az aszfaltút
paripaként vágtatunk,az élet lába sarkantyús
halkan zúg a hajtómű, a kerozin a büszkeség
ne kalimpálj annyira, elnyel a szürkeség
mint a futóhomok, minden rúgó mozog
magától ne görcsölj én úgy gondolom
megállok egy percre, a Lánchíd fényeit
csodálva, alatta lábait szétveti
a Duna, az óriás kezében: Pest és Buda
imádlak Pest és Buda
az utam visz tovább, keresztezik a sinek
a járda dühös mert ellepik a csikkek
taposom a követ,ma semmi nem fáraszt
az aluljáróban a tagnak dobok egy százast
hamisan játszik de egésznap itt ácsorog,
meg hát nekem úgyis dorombol az iPOD-om
száz soron át se tudnám leírni ez kettősség
bennem,ez a vidék maga a termőföld és meddőség
páholyból élvezem ezt,ahelyett h megtörnék
átölelem a városom,bár tény hogy néha ellökném
de szeretem, volt tőle mit ellesnem
bépé beszippantott, és én nem ellenzem
refrén
ez bépé az árnyék és fény teszi széppé
széttép és összerak most ért két képpé
bennem, hallgasd hogy lélegzik
ha érzed a pulzusát,akkor élhetsz itt
ez bépé az árnyék és fény teszi széppé
széttép és összerak most ért két képpé
bennem, hallgasd hogy lélegzik
ha érzed a pulzusát,akkor élhetsz itt
igazán csak akkor élhetsz itt
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
