


| Előadó: | Kistehén |
|---|---|
| Album: | Csintalan |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kollár-Klemencz László Kollár Klemencz László |
|
Kollár-Klemencz László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | alternatív |
| Címkék: | Keressük! |

Az igazi horgász halat tesz a hasára
Betakaródzik, és úgy alszik az ágyban,
Melegszik a párna alatt sokat
Onnan nézi a lányokat.
Az igazi postás nem bontja fel a levelet,
Csak kiviszi szépen és kötelességének így tesz eleget,
Az igazi hentes nyershúst eszik,
Leszarja magasról a bocit.
Az igazi gyilkos nem ismeri a halált
Csak akkor teszi el a fegyvert, ha talált,
Az igazi ûrhajósnak nincs távcsöve
Majd megnézi az úticélt valaki helyette.
Az igazi turistáról nehéz beszélni
Dombokat pörget a lába alatt,
Hagyja a macikat nyugodtan élni
És nem tépi le a virágokat.
Az igazi csoki nyuszi nem tudja mi a tél,
Az igazi csoki miki nem tudja mi a tavasz,
Nyáron, õsszel, télen,
Az igazi apa a fiának csak: szevasz!
Ha az igazira gondolok,
mindig a szobádban vagyok,
mosolyogsz rám, Kedvesem
és simogatod a fejem csendesen,
mert én, igazi vagyok,
Igazinak születtem.



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala