|
|
|
Romokban az élet és feltámad a vihar
Felperzsel, a feszültség a villám tovább szítja
Felém irányítja, a lándzsát mely átfúrja a testem
Összetorlódott szelek tombolnak bennem szüntelen
Korhadt, gerendák mik a súlyt már nem tartják
A verejték a homlokon végig folyt már
Nem egyszer engem tituláltak, selejtnek
Ujjal mutogattak a nyomás egyre nehezedett
Egy sivár környezetben minden levegővételben
Ahol a tornádó pusztít a haraggal vezérelve
Ez a földi paradicsom csak sár darabokra szétszóródva
Aláírtam sorsom, de az apró betűket nem
Olvastam, Gomolyfelhők gyűltek fölém
A jelenem eláztatták egyben felőrölték
És kialudt bennem egy fény fűzér, ezért kardom elő rántom
Mennydörgés a szívben, ellenetek szembeszállok
2X Refrén:
Lassan elvonul, a vihar nem hátrál
Kérlek, mutasd derűsebb sugarad útját
A felszálló pára miért zúdul le újra
Mond, miért zúdul le újra
Néha elcsitul, de csak ha elengedem a múltam
Vétkeztem sokat meggondolatlan indulatokkal
Mintha egy tokba zártak volna s én kitörésre készen
Beidőzítve robbanok, a végén kényszerülök térdre
Szerteágazó sebektől süvítő szelek hátán
Ilyenek vagyunk, tudjuk mindennek az árát
De semminek sem az értékét ezért fognak pórázra
Igaz életünk olyan amilyenné elménk formálja
Megduplázva a tétet a gyötrődés belül tornyosul
Kicsavarja, a fákat s víztömeg mi lezúdul
Teljesen eláztat, mert túlságosan ragaszkodtam
Ahhoz mi nem az enyém pedig én úgy alakítottam
Volna a távolság egyre növekedett
Én nem szóltam, de észrevettem a tekintetedben
Elhitettem, letisztáztam, hogy ez helyre hozható
Fokozódott a taszítás végleg kirajzolódott
A mindent elsöprő hurrikán mivel létesültem
A süllyesztővel kijövet a buktatóval szembesültem
Tiszteletben tartom a döntést néha még kaparom a falat
De elvonulok csendben ismét megvárva a tavaszt
2X Refrén:
Lassan elvonul, a vihar nem hátrál
Kérlek, mutasd derűsebb sugarad útját
A felszálló pára miért zúdul le újra
Mond, miért zúdul le újra
Jelentéktelen foltok, de egy nyirkos mezőre
Keveredve kezem-lábam szorosan megkötözve
Légörvények cikáznak, előle nem menekülök
És a süppedő mocsárba nyakig elmerülök
Egyesülök, koncentrálok a fordulatra várva
De itt a torkomon is keresztbe áll a szálka
Nincs, már mi képes lenne felváltani a valóságot
Az önemésztést kerülöm, mint tűzben a táncot
Az arcon a ráncot nem szaporítom tovább
Ég és föld között túl nagy a korlát
Kincseim között azért megőrizlek téged
Még ha vihart szültél is belém, de remélem egyszer megértem
4X Refrén:
Lassan elvonul, a vihar nem hátrál
Kérlek, mutasd derűsebb sugarad útját
A felszálló pára miért zúdul le újra
Mond, miért zúdul le újra
Decemberben A jégbarlang éneke című immerzív zenés mesejáték csillogó téli világa varázsolja el a nézőket.
Hangokból szőtt téli mesére hív a CODE és a Kabóca Bábszínház produkciója
A meghitt történet a zene és a közös éneklés erejéről szól, mely bebizonyítja, hogy a még leghidegebb tájak is életre kelhetnek, ha több szív dobban egyszerre.
A Kabóca Bábszínház csaknem 25 éve működik hivatásos társulatként, mely bábelőadásaival, kreatív foglalkozásaival, koncertjeivel és kulturális programkínálatával valódi közösségi térként működik Veszprém életében.
A CODE Digitális Élményközpont a város legújabb és leginnovatívabb intézménye, egyedülálló módon ötvözi a tudományt, a technológiát és a művészetet, és a kultúra hagyományos formáit új perspektívába helyezi. E két intézmény a karácsonyra hangolódva egy izgalmas együttműködés keretében mutatja be A jégbarlang éneke című családi előadást.
A jeges téli világ a CODE immerzív hatszögletű terében, a Hexagonban lép ki a falak közül és a hangok, fények és mozdulatok összejátéka által új szintre emeli az előadóművészetet.
Mesés utazás egy jégbe zárt tájon át
A jégbarlang éneke egy téli világot tár elénk, ahol egykor fény és ének töltötte meg a kristálybarlangokat. Egyszer azonban a Jégtündér szíve megfagyott és minden elnémult körülötte. A történet során a közönséget három bátor angyal kíséri útján: Kérdező, aki minden titokra kíváncsi, Derű, aki a legnagyobb hidegben is megtalálja a fényt, és Hang, akinek színtiszta éneke a fagyott csendet is átjárja. Küldetésük, hogy megtalálják a Zene Tündérét és újra harmóniát hozzanak a világba.
Egyedülálló élmény és tökéletes családi program az ünnepi hangolódásra
A kékesen csillogó fények, a ragyogó jégformák és a kristálybarlangokat idéző látvány az immerzív tér segítségével teremti meg a téli meseország érzését. Az élőben felcsendülő ének, a narráció és a különleges hang- és fényhatások olyan közel hozzák a történetet a közönséghez, hogy szinte ők is a mese részévé válnak.
A jégbarlang éneke egy szívmelengető, meghitt családi történet, amely bármely korosztály számára értékes üzeneteket hordoz. A bátorságról, az összetartás erejéről és a zenében rejlő csodáról mesél – arról, hogy akár az egész világot képesek vagyunk megváltoztatni, ha összefogunk.
Neves szereplő- és alkotógárda keltik életre a jeges mesevilágot
A produkcióban olyan elismert művészek és alkotók kaptak helyet, mint Fehér Lili, Cziffra György-díjas zongoraművész, valamint Ladányi Andrea, Liszt Ferenc-, Harangozó Gyula- és Kossuth-díjas, érdemes művész, aki a rendezést, a vizuális koncepciót és a koreográfiát is jegyzi. Az immerzív zenés mesejátékban a veszprémi gyerekeknek is fontos szerep jut, ezzel gazdagítva az előadás sokszínűségét.
A narráció Für Anikó, Jászai Mari-díjas és érdemes művész hangján szólal meg.
Az alkotók sorában szerepel még Markó Róbert, író és Borlai Gergő, Máté Péter-díjas zenész és zeneszerző – előbbi a szövegért, utóbbi a darab zenei világáért felel. Az installációt Triin Turnpuu készítette és a produkció megvalósításában Anna Rakita is közreműködik.
Az előadások időpontjai
2025. december 5. péntek 9:30
2025. december 6. szombat 9:30 és 17:00
2025. december 19. péntek 9:30
2025. december 20. szombat 17:00
2025. december 21. vasárnap 9:30
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
