|
|
|
| Előadó: | Dolly Roll |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Penczi Mária Ilona Kékes Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Volt egy híres hely Budán, ahol szombat délután
A sok fiatal izgatottan sorba állt
Fehér ing és nyakkendő, fiúknak ez volt a kötelező
Rajnák szerint a farmer tilos, itt nem nyerő
Ifi park, és a 60-as évek, szívünk még fiatal
Akkor 5 forintért 10-ig szólt a dal
A Bosch és Danúvia közönség is feltódult oda
Hétvégén itt gyűlt össze egész Pest-Buda
Csak a Hetesinél volt gitár, kicsit hamis, de magas az ár
Erre gyűjtött minden leendő beat-zenész
Sóvárgó szemmel bámulták, Czeglédi színes kirakatát
És ott Elvis és a Beatles fotóját
Ifipark és a 60-as évek, szívünk még fiatal
A suliból lógtam, hogy megtanuljak minden dalt
Egész héten a haverokkal ez volt a téma,
Vártunk a bulira
És a nagy zajtól visszhangzott a Duna
Ifipark és a 60-as évek, szívünk még fiatal
Kár, hogy retúrjegy nem váltható oda
Sok neves „bend” ott zenélt, velük ordított a nép
Ma már örökzöld nagy-nagy slágereket
„csavard fel a szőnyeget”, „nem leszek a játékszered”
„drága bakter úr „, „hol jár az eszed „
Ifipark és a 60-as évek, szívünk még fiatal
Zenélt ott Scampolo, Sankó, Bergendi, Omega
„kiviszem a lavórt”, ez volt a Spencer Davis tuti dala
Játszott az Illés, Gemini és még sok-sok híres banda
Ifipark és a 60-as évek, szívünk még fiatal
Langyos jaffa volt az üdítőital
A szimpla kávé ébren tartott, a kevert felkavart
A hangerő már senkit nem zavart
Ifipark és a 60-as évek, szívünk még fiatal
Mikor arra járok újból felkavar
Így éltünk mi, rock-tól, beat-től bezsongott fiatal
Örök 60-as évek és az Ifipark
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
