


| Előadó: | Anna & the Barbies |
|---|---|
| Album: | Medallion |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 4:35 |
| Szövegírók: |
Pásztor Anna Pásztor Sámuel |
|
Pásztor Anna Pásztor Sámuel |
|
| Kiadó: | CLS Records |
| Stílus: | Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |

Egy napon, mikor Nyuszikának,
semmi jobb dolga nem akadt,
elindult a nagyvilágba,
hogy tanuljon valami fontosat.
Találkozott is az oroszlánnal,
és azt mondta neki:
„Figyu, tényleg te vagy
az állatok királya?
Mert király a kéród,
a séród meg hibátlan!
Apátlan, anyátlan
imába foglalja nevedet,
te meg csak neveted,
ha ellen tör ellened,
egy csapásra lenyeled!
Hatalom hegyek,
legyek a húson,
túl a húszon,
tanakszol:
Egyek-e még,
hogy legyek-e még
fenségesebb?
Mert béke,
az nincs már,
és üres a kincstár,
de a jövő,
az sirály!
Hisz tutira megyünk
a tutiba,
mert Elvisz a király!
Vagy nem visz el?
Király, király!
Te elviszel?”
Hé, hé! Te veled mi van? Mi van?
Ugrálsz itt előttem, az agyam kivan!
Okos voltál? Kokszoltál, bokszoltál, beszóltál?
Te! Én lenyomlak, leverlek, müzlibe keverlek,
észre sem veszed, egy falatra lenyellek!
Nemsokára találkozott a Gorillával:
„Hű, apám, mekkora egy állat!
Csak áll ott, meg áll,
meg mögötte áll még ott
sok kisebb állat.
Párat menni hagy,
párat megvárat,
magára várat,
több mázsányi színe-húsa
harántcsíkolt izom.
Félve nézem,
mozizom, megigézve,
hogy áll a zebrán elidőzve.
Szólok, bár a Zebrán már nem segít,
(és többen is látták,
hogy a páviánnak szétrúgta a seggét)
hogy lassan lépni kéne,
míg a lámpa zöldet mutat,
én a világért sem sürgetném,
mert igen jól mutat,
és biztos, hogy nem készakarva,
de ez a majom elállja az utat!”
Hé, hé! Te veled mi van? Mi van?
Ugrálsz itt előttem, az agyam kivan!
Okos voltál? Kokszoltál, bokszoltál, beszóltál?
Te! Én lenyomlak, leverlek, müzlibe keverlek,
észre sem veszed, egy falatra lenyellek!
Nem messze onnét,
egy fán ücsörgött a bölcs bagoly,
és azt kérdezte tőle:
„De komoly, igazi bölcs bagoly!
Hű, a bácsi mitől ilyen nagyfejű?”
„Magolj fiam, magolj,
míg kövér pondrót nem ehetsz!
Tudod, aggyal, naggyal,
bármit megvehetsz.
Megvehetsz egeret, kis pisiset,
nézni, hogy remeg…
Kerek világ ez fiam,
kerek, oly kerek,
én már gondolni is csak
laposat merek.
Mert ma én eszek,
holnap engem esznek,
hiába is állsz meg,
a világ megy helyetted.
Csak addig vagy látható,
míg a nap kisüt feletted.
Na, azzal a nyúlfarknyi agyaddal,
bevetted?”
Hé, hé! Te veled mi van? Mi van?
Ugrálsz itt előttem, az agyam kivan!
Okos voltál? Kokszoltál, bokszoltál, beszóltál?
Te! Én lenyomlak, leverlek, müzlibe keverlek,
észre sem veszed, egy falatra lenyellek!
Lőn nagy zűrzavar,
szólott az Úr: „Ácsi!
Szálljatok magatokba,
mer’ mérges lesz a bácsi!
Hat napig teremtgettem,
de remélni sem mertem,
hogy ilyen szép nagyra nő
az én kis állatkertem.
Talán gyárilag is
hibás volt a muníció,
hogy ily visszásan sült el
az evolúció?
Na jó! Diktálni fogok,
ti meg véssétek a kőbe:
stressz esetén felebarátod
ne verd agyba-főbe!
Bagoly, fejezd be a papolást,
mer’ bármennyire fura,
az a nagy király,
aki a maga ura!
Mer’ gazdag a purdé,
bár csak a szíve tiszta,
és erős, aki sallert kap,
de mégse üt vissza.
Nyuszika, te meg a nagy arcodból
vegyél kicsit vissza!”
„Te figyu,
én néha nem értem az Öreget,
meg ezt a folytonos leb’szást,
de még mindig jobb, hogy Ő jött el
s nem küldte ránk a kaszást.”
Hé, hé! Te veled mi van? Mi van?
Ugrálsz itt előttem, az agyam kivan!
Okos voltál? Kokszoltál, bokszoltál, beszóltál?
Te! Én lenyomlak, leverlek, müzlibe keverlek,
észre sem veszed, egy falatra lenyellek!



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos