|
|
|
| Előadó: | Kicsi G |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Radics Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Három szobának tizenkét sarka,
Ideális családnak pont 10 talpa,
Apa, anya, gyerek, gyerek, gyerek,
Négy keréken gurulunk és ez így kerek.
Polgártársak! Meghirdetném a tervet,
Mindenkihez szólok hármat hármat négyet,
Szebbet, jobbat, többet még,
Ha nincs meg a norma tudod nem elég,
Mint Lúdas Matyi háromszor az asszony,
S minden egyes családra ugyanazt a sablont.
Egy, mit egy, egyből legyen három,
Három szobában én meg a párom,
Kettő az ideál, ha három a családom,
Jó esetben mind a hármat jómagam csinálom,
Három a család mobilizálom,
Négy keréken gördülő rózsaszín álom.
Ez mind szép és jó, csak egy vele a probléma,
Nem születtem bele egy milliomos családba.
Közösen mertünk persze nagyot álmodni,
Csak az alapokat megint nekünk kell majd lerakni.
Ref. 2x
Hajtás, Pajtás, az elmélet adott,
Csak rajtad múlik, az, hogy valóra váltod,
Megfogadod a tanácsot, követed az irányt,
És semmiben, senkiben nem szenvedsz hiányt.
Kössz szépen,de ez nekem mibe kerül
Bár nehéz az ügy küzdök rendületlenül.
Az 5 éves tervbe majd én is beleveszem,
Hogy berendezem, megcsinálom, eszem, iszom, vezetem,
De így húszon évesen most azon jár az agyam,
Az esti buli után le ne hányjam magam,
Meg a szex, meg a nők, pa-aarty,
Ha belelendültél, nagyon nehéz leállni,
Persze a jövőre már most gondolnom kéne,
A tücsök hangya mesével példaként élve,
Míg az egyik bulizik, folyton csak hegedül,
A másik a jövővel már ma szembesül,
Ó egy hangot se sikolt a lelkiismeret,
A buli helyett jöjjön a 334-elmélet.
Sok beszédnek sok az alja,
Inkább cselekszem, a meccset ma kihagyom,
Az asszonyt meg nem.
Ref. 2x
Ígérem, betartom, ha hatalomra jutok,
Fogadom, akkor csak Önre szavazok.
Ígérem, csak a közért cselekszem,
Ezt elhittem, mást úgy se tehettem,
Ígérem, a haza fényre derül,
Fogadom, én is küzdök rendületlenül.
Ígérem, csökken, nem nő az adó,
Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó.
Már olyan sokszor kellett csalódnom,
Sok hangzatos elméletnek kellett adóznom,
Fizettem rendesen, de nem is egyszer,
Csak valahogy sose működött jól a rendszer,
Ha majd nem egyik napról a másikra élek,
Ha majd az álmokhoz négy kerékkel közelebb érek,
Ha majd saját a szoba, mind a három,
Akkor három gyereket is bevállalom.
Ref. 3x
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
