|
|
|
Én ott voltam mikor Attila elfoglalta Romát
Én ott voltam mikor Hét bezérünk a vérüket adták
Én ott voltam mikor Árpád vezér visszatért a grálba
Én ott voltam mikor István királyt a Pápa koronázta
Én ott voltam mikor Szent László legyözte a kun vitézt
Én ott voltam mikor jött a tatár, s elkezdte a vérengzés
Én ott voltam mikor árpád vére majdnem kihalt
Én ott voltam mikor Hunyadi aratott száz diadalt
Bármit hoz a sorsunk én mindig itt leszek
legyen dicső a multunk vagy véres rettenett
S ha nemtudod hogy ki vagyok hát el mondom neked
Én vagyok a Magyar Lelkiismeret
Én ott voltam mikor Mohácsnál egy sereg elveszett
Én ott voltam mikor Rákoczi tronfosztást hirdetett
Én ott voltam mikor Petőfi a nemzeti dalt megírta
Én ott voltam mikor Aradnál meghalt sok dalia
Én ott voltam mikor Deák Ferenc Bécsben kiegyezett
Én ott voltam mikor Trianonba egy nemzet elvérzett
Én ott voltam mikor Ötvenhatba lyukas zászlót lengettek
És a jövőben is csak, csak veletek létezek
Bármit hoz a sorsunk én mindig itt leszek
legyen dicső a multunk vagy véres rettenett
S ha nemtudod hogy ki vagyok hát el mondom neked
Én vagyok a Magyar Lelkiismeret
