|
|
|
Rico: Yo, üzenem... ezek emlékek... üzenem... hey, üzenem...
Szerelmet akartam, mert a szomjúság kiszárított. Szabályos voltam mindig, de a bíró is kiállított. Miattad történt, de mégsem tudlak vádolni. Próbáltam számolni, hányszor hagyta el az ajkamat az a szó, hogy szeretlek, de könny maradt a dal alatt; a sebekben piszok. Bűnösnek tartalak, vagyis annak tartottalak, így a fájdalmamra iszok az üres poharamból. Amire most gondolok titok. Táncolj velem kérlek, csak markold meg a mancsom, én ezt szeretném csupán... ezért szaggatott a hangom, ugyan mit mondhatnék? Nekem Te vagy tökéletes, az hogy Rólad írok Neked, szerintem is tök érdekes. Mégis úgy érzem, hogy ki kell adnom magamból, de hallgasd meg a végét is, mert beszélek még magamról. Csak egy darab toll, egy papír, meg egy tinta. Sorokba rajzolom az arcod, de az is csak minta, hogy én mit szeretek; a szádat és a szemedet, a csókodat, a bőrödet, az illatod, a kezedet, az egész lényedet, meg azt mikor úgy bújtál, hogy kirázott a hideg, így a szívem most is úgy fáj, ahogy 2 éve, mikor üzentem, hogy megtudd, hogy a szívem összetörted, de Erik akkor sem fut többé már el. Többé nem fordítok hátat, hiszen én voltam az mindig aki válaszra várhat, de rámtapostál és ezt azért kellett tűrnöm, mert beléd szerettem és így ez lett a bűnöm.
Hey, így ez lett a bűnöm...
Niki: Álmodom Rólad... könnyek csöppennek a lapra... Miattad sírok... ezért vagy minden dalban...
Rico: Ya...
Én úgy nézek a szemedbe, hogy a lábam beleremeg. Mond miért kell úgy lennie, hogy aki nem szeret, Veled lehet!? Megtennék mindent, esküszöm, hogy mindent Érted, de mit mondjak még? Én csak szeretlek ezt értsd meg. Mai napig nem fogom fel, hogy a helyes utam melyik. Nem tudom elfogadni, ha nem szeretsz, rosszul esik. Mindig azt kértem, hogy őszintén és nyitottan, de ha a szerelem gyönyörű, akkor miért kellett titokban találkoznunk mindig úgy, mikor nem látnak? Miért kellene elhinnem, hogy a fogalom nem fájhat? Amikor fáj olyankor érzem úgy, hogy végem. Volt hogy elakartam menni és volt kezemben a késem. Ma már megértem, hogy nem megoldás a túlvilág, de ha én vagyok a gyáva, akkor a Te szíved a túl szilárd. Kérnélek úgy csináld, ahogy a szíved lediktálja, hogy a szerelem nem múlik ahogy a srác azt lefirkálja. Szemében könnyel, volt hogy batyuval a hátamon indultam világgá, mert megharapott a fájdalom. Kalandor lettem, egy elvarázsolt kisgyerek, aki így fejez ki mindent, mert Ő így szeret.
Niki: Álmodom Rólad... könnyek csöppennek a lapra... Miattad sírok... ezért vagy minden dalban...
Rico: Mindig ezüstérmes voltam, jelentéktelen és második. A szívemet kitépted, de már nem csak nézek, látok is. Az idő begyógyít, azt mondtad, hogy minden sebet, de ha a tükör előtt állok, csak a tükörképem nevet; az is csak rajtam, mert én Beléd szerettem és így meghaltam. Érted mindent feladtam. Üzentem könnyes szemmel, pedig nem kérted, de azt mondtad Te is érzed ugyanazt a dolgot, hogy Te is vonzódsz hozzám, hogy Te sem vagy boldog, hogy Te is sírtál miattam és hiányzok még sokszor, Te is furcsának találod, hogy amikor más csókol a szíved majd kiugrik, pedig épp rám gondol.
Niki: Álmodom Rólad... könnyek csöppennek a lapra... Miattad sírok... ezért vagy minden dalban...
Rico: Yo, üzenem... ezek emlékek... üzenem... hey, üzenem...
Niki: Álmodom Rólad... könnyek csöppennek a lapra... Miattad sírok... ezért vagy minden dalban...
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
