Sápadt arcomba süvít a szél, míg a marcangoló skorbut a bordáimat tépi, úgyhogy három zárra zárom be a kabinomnak ajtaját, és mégis beszivárog a legénységem tífusza. Mi van veletek, katonák? Bombáktól fostok, mielőtt a gránát detonálna, máris felrobbantok, én a gatyámba vizelek, mert a félelemtől félek és az élet küszöbén már a halál a vendégem, aki alszik és ha felébresztitek, a szája szélén csurgó nyálból igyatok majd egyet, mert a homokóránk pereg és keretünk beszűkül és ha nem fér bele képünk, nem lesz, ki falra tegye. Kardommal szabdalom a hétfőket miszlikre és a felettünk lévő léghajót dobálom meg vele, ti férgek, kik a vesztetekbe szálltok, én lefűrészelt gólyalábbal rohanok utánuk. Buzeráns Himmler meg a Zsukovval koccint, lehulló pezsgőcseppeket nyalja fel a Sztálin, bajszába kapaszkodik a dagadék kis Churchill és az egész jelenetről Roosevelt fotókat készít. Kapd be USA, és kik rajtunk röhögcséltek, kertvárosok pedofiljait szátokba töltsétek! Éljen a panel, mi sose halunk meg, szürke obeliszkjeinkről üvöltünk, pallosunk a tömeg. Egy szakadt esernyővel leugrok a tetőről, mert Sandokan vagyok és a Gangesz lebegtet.
Hírek
Lábas Viki profi tánccal lepett meg minket a Margaret Island új klipjében
A Senki nem felel c. dalukhoz forgatott klipben Lábas Viki énekesnő egy fiatal, profi kortárs balettáncossal, Vincze Lotárral mutatja be egy párkapcsolat dinamikáját.
A Margaret Island első táncos klipjének képi világát Szeleczki Rozália rendező és Czár Gergely koreográfus álmodta meg, amiben Viki nem félt kilépni a komfortzónájából: életében először kísérletezett a kortárs tánccal.
A klipforgatást megelőző próbafolyamat során Lábas Viki heteken át rendszeresen járt le a táncosok szegedi próbatermébe, elmondása szerint azonban minden perc megérte, rengeteget adott neki a közös tánc: “Bár mindig is szerettem táncolni, magam is meglepődtem, milyen óriási élményt szereztek számomra a hosszú próbanapok Lotárral és a koreográfusunkkal, Gergővel, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy amatőr létemre is szívesen fogadtak engem, és a legnagyobb türelemmel biztattak a nulladik perctől kezdve”, mesél erről az időszakról Viki. “Már nevetve emlékszem vissza az őrületes izomlázra, amit a 3-4 órás próbák után éreztem, most értettem meg csak igazán, mit jelent a ‘tetőtől-talpig’ kifejezés… Kemény volt, de nagyon szeretem a végeredményt. A tánc pedig valódi terápia volt számomra, imádnám, ha valamilyen formában be tudnám építeni az életembe a későbbiekben!”
