|
|
|
| Előadó: | 2Arc |
|---|---|
| Album: | Ismeretterjesztő film Szodomáról |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 6:14 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A mennyország fogja ként a pokolban szabadon élek
villamosszékbe kötözve áramszünetbe remélek
egyedül egy hideg helyen, idegen emberek között
akit kergetek ha ártatlan és úgy érzi üldözött
más nyelvet beszéltek, a szótáramból hiányzót,
de egyszer jött valaki s nekem lefordított pár szót
akinek a magam szerény módján meg is köszöntem ezt
így tudom ha holnap el is tűnne a síromról a kereszt
nyugodt lélekkel vártam a napot mikor eltemettek,
hisz egyszer én is kimondhattam őszintén hogy szeretlek
arra vágyom ha valakinek a szemébe nézek
ne én kelljen elmagyarázzam neki azt hogy mit érzek
a szemétdombon ne érezzem csak a haja illatát,
és ha eljön ne élvezzem a halálom pillanatát
vajon mikor távozunk halunk meg vagy pedig korábban?
tegnap még egy gyönyörű nővel egy sötét szobában
száraz faleveleken lépkedtem egy zongora felé
öreg ház, áram sem volt gyertyafénynél ültem le elé
éreztem a nyugalmat a háborút a borút a fényt
életemben először láttam saját magam apa ként
van akit a pizsama tiszteletet követel mint az ing
sose félj attól hogy bennem a bizalmad meging
mert tudom hogy nélküled én szakadt rongyos ruhában
csak egy koldus lehetnék a mennyország kapujában
vagy pedig Szodomáéban már hogyha magamra hagynál
azt hihetném angyalnak születtél de te szebb vagy annál
de te szebb vagy annál, de te szebb vagy annál…
Veled egy óra vagy egy perc amennyire tellett
visszaadta amit tőlem sok hosszú év elvett
emlékszem ahogy megfogtad a kezem a fényben
nélküled én csak egy árnyék lettem a sötétben
Veled egy óra vagy egy perc amennyire tellett
visszaadta amit tőlem sok hosszú év elvett
emlékszem ahogy megfogtad a kezem a fényben
nélküled én csak egy árnyék lettem a sötétben
Depressziósan, élve eltemetve egy gödörbe
akármerre nézek csak betonkerítés körbe-körbe
a jó magaviseletért napi egy óra sétáló
a felhős eget bámulom, de még azon is drótháló
azt mondják a legszebb rózsa trágyadombból kinövő
és hogy a néma tekintetből megtudható a jövő
most álmodom vagy amikor az ébredésre nem vártam
de én a szemedben egy teljesen más világot láttam
esküvői csokor halotti koszorú egy kertben terem
a pokol és a menny várószobája ugyanaz a terem
rám nehezednek álmaim és minden elfojtott vágyam,
bűneim koporsó szegeiből állt össze az ágyam
ha kijutok a szemembe nézz, ne a hegekre,
én pedig egy fehér lepedőt terítek a szegekre
hajléktalan lettem egy düledező templom koldusa
előttem kottával a kezükben a némák kórusa
mutogatnak mer azt hiszik hogy süketek vagyunk
pedig ők azok akik nem értik meg a mi szavunk
felriadok a rémálomból és még ott vagyok benne
olyan mint ha a mennyország körül drótkerítés lenne
de tudok egy helyet ahol örökké ott leszel velem
mindig akárhányszor fáradtan lehunyom a szemem
az emlékeimből élek, a jövőm a kezedbe adtam
megpróbáltam álmokba kapaszkodni s nagyot zuhantam
kezdek magamhoz térni a rózsafüzér nincs nálam
senki se fogja a kezem ez nem az én halálos ágyam
ez még nem, ez még nem lehet az én halálos ágyam
ez nem lehet az én halálos ágyam
ki fogom bírni
ki fogom bírni, kiengednek, és minden más lesz
ki fogom bírni
ki..
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
