


| Előadó: | Horus |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Horus Somogyi Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Hogy kinn az utcán én mért nézek furcsán?
Az anyukán kevesebb a ruha, mint a lányán
Érdekes a látvány, merednek a szemek, ez a bálvány
Meredeken szalad a gyerek le a lejtőn
Ugyanis ez lesz a példa, ilyet látva Paris Hilton is néma
A kislány gyönyörű, csípőig a csizma
A pasik agya szűkül, uuh milyen gizda!
Tiszta a szíved, látom kifakad
Színtiszta ész, na meg csodás a hajad
Büszkébb mint valaha, csak dagad-csak dagad
Aztán elküld a picsába, a pofád leszakad
Fullos pasi kell, kivasalt hajjal
Armani pólóban, csillám felirattal!
Önérzet a föld alatt, valamit elkúrtál
A felismerés dárdája szíven szurkál
Hogy mit rontottál el? Hol a hiba?
Segítek! Megtéveszt a ruha meg a picsa
A sok hülye liba csak szopatja a népet
De belekezdtél, viseld el ahogy leéget
Lenéz téged, pedig fiatalabb nálad
A haveroknak nem lesz mire verni a nyálad
Érték a sminkhez nem úgy ragad, mint a kosz
A borító ez, de a tartalom oszlopoz
Egy kincsnek anno azt mondtad rozsdás
Pedig ő valódi volt nem érzéki csalódás
Ő volt az igazi, elengedted pajtás!
Most nem marad más neked, csak a vad hajtás
[refrén]
Furcsa az élet és furcsák az emberek
Letépném a láncokat, de hidd el, nem lehet!
Elfordítom fejem, itt jön a kasza és hangosan üvöltöm:
Hát ez fasza!
Furcsa az élet és furcsák az emberek
Letépném a láncokat, de hidd el, nem lehet!
Halgass ha szerinted annyira laza, ha érted csak ennyit mondj:
Hát ez fasza!
Gyűlölöm a buzikat és ők is engem
Nem bántok én senkit, csak féltem a seggem!
Rettegek attól, ha egyszer egy szép napon a fiam így szól:
Apa kell valamit mondanom!
Szép ez a világ, de szebb is lehetne
Ha a TV-ből nem egy deformált kép nevetne rám
Sok téveszme, de még több a fertő
Szaftos a pletyka, mint a zsíros tepertő
Csámcsog a média, büntet a törvény
A csónakot mélyre taszítja az örvény
Piros a karika és minden megoldva
A gyerek a tévén: sikíts rabszolga!
Reggel egy kávé, egy tucatnyi kérdés
A poronty nem érti, ugye milyen égés?
Nincs itt semmi baj, engem csak ez zavar
Titokban szenvedünk, az nagy port nem kavar!
[refrén]
Ide húzok egyet, na meg amoda kettőt
Sírj csak nyugodtan, gyere mutatom a lejtőt
A végtelen út, ami vár tiszta derű
Csak azért, hogy fájjon neked én leszek a tetű
Csábít a halál, hát ott van az ablak
Ugorj le a porba, ha az élet zaklat
Jaj, ne haragudj! kicsit nyers lehet a modorom
Adok egy kötelet, aztán itt van a motorom
Végighúzlak a földön, de fájni fog
Egy pofa néz rád, mi bájosan vigyorog
Nem kell új élet, csak változtass rajta
Bújj ki a sötétből, most ne jöjj zavarba
Hát jólesik ugye, mint a tartós hígfosás
Durva amit mondok? de ez csak egy jótanács
Erre vágyik az ember én csak segítek
Az ingatag létrán egy picikét lendítek
Fáj a boldogság? átölel a sötétség?
Asszem igazad van, amit csinálok görénység
Mit bánom én, már én leszarok mindent
Napról napra egyre üresebb leszek itt bent
Az elején vicces, de később már unalom
Most kiadom a haragom, a szavaim a falakon
Kellet a botrány há pörögjé bazdmeg
Itt van a kormány, forduljá' csak meg
A születés itt van, a halál meg arra
Engem ne csalogass mer felkenlek a falra
Én nem akarok meghalni, jó így ez az élet
Te nem szeretsz engem, én nem szeretlek téged
[refrén 2x]



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.