|
|
|
| Előadó: | Juhos Mária |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szenes Andor |
|
Sándor Jenő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | magyar nóta |
| Címkék: | csalódás, érzelmes, fájdalom, igaz, küldetés, lélekvesztő, romantikus, szerelmes, szomorú, vágy, várakozás [+] |
Élt a Maros partján valahol egy aranyhajú lány,
Minden tavasz estén kiszökött a házuk kapuján.
Csókos, piros ajkán ragyogott a napsugár,
Remegve várja, jön-e a párja, egy vidám, tüzes huszár.
Nem lehet azt parancsolni senkinek,
Azt szeresse, kit a szíve nem szeret.
Amíg lesz egy piros rózsa,
Amíg lesz egy magyar nóta,
Felejteni parancsszóra nem lehet.
Nem lehet azt parancsolni senkinek,
Azt szeresse, kit a szíve nem szeret.
Amíg lesz egy piros rózsa,
Amíg lesz egy magyar nóta,
Felejteni parancsszóra nem lehet.
Lent a Maros partján árva lett egy aranyhajú lány.
Csend van dalos ajkán, és az arca igen halovány.
Kint már virág sincsen, a régi kert csupa gyom,
Kinéz a rétre, s a kis szívébe' valami fáj még nagyon...
Nem lehet azt parancsolni senkinek,
Azt szeresse, kit a szíve nem szeret.
Amíg lesz egy piros rózsa,
Amíg lesz egy magyar nóta,
Felejteni parancsszóra nem lehet.
Nem lehet azt parancsolni senkinek,
Azt szeresse, kit a szíve nem szeret.
Amíg lesz egy piros rózsa,
Amíg lesz egy magyar nóta,
Felejteni parancsszóra nem lehet.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
