|
|
|
| Előadó: | Katonadolog (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szikora Róbert (Bob Lanky) Vinnay Péter Valla Attila Szomor György Szurdi András |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
- Anna, emlékszel ezt a fotó?
- Ühüm, 10 éves voltál, a papával táncolsz.
- Vidd el veled. Én nem akar bántani téged. Én tudom hogy te szeret engem.
- Na jól van kicsim, sokáig leszek Afrikában, lehet hogy egy hónap vagy kettő, mire hazajöhetek szabadságra, úgyhogy visszaméssz Amerikába, vagy inkább …
- Igen, inkább igen.
Semmi sincs már úgy mint régen,
a ház fölött egy hinta szállt.
És az esti holdfényben egy kislány új mesére várt,
Szíve félelemtől vert, átölelt.
Égig érő fák tövében,
Énekelsz te dalt nekem,
Neked mindig elmenni, engem ott felejteni,
Veled újra játszanék mint rég.
Változik a hold és minden ami volt,
Ugyanaz nem lesz már, ennyi volt.
Költözik a hold (eltűnik a hold)
Összecsomagolt (újra bepakolt)
Sokezer emléket elrabolt.
- Katonák! A NATO megbízásából egy békefenntartó egység indul Afrikába, az Egyesült Zuandai Köztársaságba. Aki a nevét hallja lépjen ki a sorból:
Rozsnyói Miklós, Mártravölgyi Róbert, Felessi Piroska, Bodméri Csaba, Linczmayer Ágoston, Hábermann Béla, Makó Ádám, Vinkler László, Lantos Zsolt, Házi Viktor, Rubin Kata, Hajnal Péter, HAJNAL PÉTER. Egy percük van, búcsúzzanak el, SZÁZAD VIGYÁZZ, oszolj.
Eltűnik a hold, eltűnik a múlt,
lelkemen száz lánc volt, most földre hullt,
változik a hold (SZAKASZ VIGYÁZZ, HÁTRA ARC), változik a fény (IRÁNY UTÁNAM, LÉPÉS INDUL),
szívemen áttáncolt egy új remény.
Változik a hold, változik éj,
soha nem lesz, nem volt, ilyen szép.
költözik a hold, költözik a szél.
De idegen földön majd mennyit ér.
Semmi volt és mégis minden,
csak álmaimban volt ilyen,
Akik eddig elmentek, mindig elfelejtettek.
Téged várok úgy mint rég, mintha kisgyerek lennék.
Változik a hold és minden ami volt,
Ugyanaz nem lesz már, ennyi volt.
Költözik a hold (eltűnik a hold)
Összecsomagolt (újra bepakolt)
Sokezer emléket elrabolt.
És én féltelek hidd el, ahogy eddig senkit még,
Egy angyal majd megvéd.
Ugye sosem bánt fegyver, ugye írod majd levél,
És szépet beszél. – Mért hideg a holdfény?
Változik a hold és minden ami volt,
Ugyanaz nem lesz már, ennyi volt.
Költözik a hold
Összecsomagolt
Sokezer emléket elrabolt,
Látszik még a hold.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
