|
|
|
SoH:
Én úgy születtem, ahogy elhagytak az álmok
Családok, barátok, a képek amiket látok
Hazug szerelmek, meg buta emberek
És most itt ülök egy székben, és gyártom neked a trekkeket
Tolom neked a reppeket, amíg az utolsó ember áll
Amíg vért köpök, amíg a szám kiabál
Mert a tűz hajt belülről, ez az ami éget
Leszarom ha alagút, leszarom, ha fények
Többé nem félek, csak megyek a semmibe
Itt van neked az egyedi szegedi kit nem állít meg senki se
Mert kit érdekel, hogy mit mond a sok kontár
Nesze b*meg szopjál, ez itt az Aztech portál
refrén, Filo:
Ez itt a, itt a, itt a betonból kripta
A négy falnak füle van nem titka
Mintha, mintha még hallanám a saját balladám
Tintából varrja rám
Itt a, itt a, itt a betonból kripta
A négy falnak füle van nem titka
Mintha, mintha még hallanám a saját balladám
Tintából varrja rám
Filo:
A rímem hideg folyó, meg a Tisza lett az oltárom
Ez a pár koszos bít, meg a g*ci repp a zsoltárom
Hogyha kopogtat a portámon
A halál elfújja a gyertyákat a tortámon
Mert ez lerombol drasztik, ez betonból klasszik
Ha betol a krúm, az mindig fantasztik jah
Nézd a f*szpara bepattant a taxiba
Megy b*szni, mert kattant a lasztira
Ez gratis, itt a betonból nem nő ki nárcisz
Csak a falakon, az alapon pár artist
De a végén a főnök befogja a füled, meg a legvégén a szád is
Nyitni nem a szád, hanem a szemhéjad kell
Két szemmel láttam, hogy a nép lázad fel
Haver fordítsd a zárat, itt a házak
Tartják meg az égboltot a mázat
Itt a repp nekem alázat
Hey, itt a repp nekem alázat
Hey, Itt a repp nekem alázat
Hey, yo, yo, yo, hey
refrén (Filo)
refrén (SoH)
Ianaa:
Ez nem eső, csak sírnak az angyalok
Ez a hely örök álomba altatott el
Hallom a hangotok
Sötét éjszakák után a nappalok
Ez nem eső, csak sírnak az angyalok
Ez a hely örök álomba altatott el
Házak között ballagok
nem találnak rám már az angyalok
refrén (Filo)
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
