Előadó: | FankaDeli |
---|---|
Album: | Utóirat |
Megjelenés: | 2008 |
Hossz: | 5:04 |
Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Night Child Records |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Isten teremtett, nem mondom ötletes..
Bár csak lenne még eggyel több feles.
Héj,
A Cherokee alattam öt hetes
Az én rapem ennyi, a tiéd meg közhelyes.
Vágod, hogy kamu minden amit látsz,
És holnap se lesz jobb, hiába vársz.
A téren a lányok a fesztiválon
Valahogy mindig más, én ezt imádom.
Vilma néni szendvicse az országon át
Bearanyozott számunkra sok éjszakát.
És csak repült az Opel városról városra
FankaDeli szövege a klubokat átmosta.
Volt, hogy whiskeyvel, volt, hogy sörrel
Koccintgattam az Ördöggel.
Isten hozott , a CD-n sok a karc
Egy ami biztos: egyszer te is meghalsz.
Még elhiszed rólam, amiket hallottál,
Akkor te sem vagy okosabb egy kis majomnál.
De hála neked Istenem, sokan levágták,
Hogy Ferikét sunnyogni sosem látták.
Apámtól tanultam mi a betyár becsület,
Amit elfelejtett mára az összes kerület.
Budapest! Ó, Uram! Mi lett belőled?
Lelki roncs emberek hordákba verődnek.
De Kecskemét se jobb, sőt az egész világ,
Hiába rebegnek oly sok ezer imát,
Sok mindent láttam a Keletinél többet,
De végül egy bárpultnál jártam körbe a Földet.
Sok sejtem elittam, de nem kong a fejem,
És ha egy nap majd ha Isten szólna nekem,
Itt hagyom a körutat, itt hagyom az utcákat,
Mert a magam fajták mindig ugyanúgy járnak.
Ki van ez találva megfoghatatlan szabály,
Hogy az igazság borának minden cseppje aszály
Mitől kiszárad szívem, testem porrá válik
Eggyel több vagy kevesebb ,ugyan semmi pánik.
Én nem tartom magam előbbre senki másnál,
FankaDeli Feri röviden több a vártnál.
Forgatókönyv nélkül csak mi eszembe jut,
De neked mindig hagytam hátul egy kiskaput.
Egyszer volt és egyszer lesz is talán,
Aki érted jött és aztán rád is talált.
Mint a kiskanál ott kalánk a nyakában,
Csak a szemébe, higgy ne a szavában.
Egyszer volt és egyszer lesz is talán,
Aki érted jött és aztán rád is talált.
Mint a kiskanál ott kalánk a nyakában,
Csak a szemébe, higgy ne a szavában.
Ezeregy pillangó aludt az ágyamban,
Másnap messzire szállva törött szárnyakkal.
Én láthattam, én még éreztem bőrömön,
Hogy a lelkiismeret golyóálló ködmönöm.
És amíg az ország népe mulatósra táncol,
Én nem várok semmit a magyar hiphop-tól.
Én nem várok sikert, én nem várok üzletet,
Én csak csinálom, mások meg csak küzdenek.
Én bebizonyítottam , hogy egy szöveg is lehet,
Ami négy perc alatt megváltoztatja életed.
Körülöttem is szívnak, de a fű ellen szavazok ,
Mert a magyar iszik, és én magyar vagyok!
FankaDeli Feri nem ment rá a gruppikra,
Itt az én utcán veszélyes, nem az a Futrinka.
Mennyi pénz a lemezen, mennyi mit ellopnál,
Ha valaki megéri, egy picit kell, hogy várj!
A kín jön, mint, hogy fejed lágya benőne,
De inkább tisztább, mint a szesz, ne legyél belőve.
Ha hiszel bennem, bízol, ha nem hiszel félsz,
És bárhova is szaladnál, egyszer úgyis hazatérsz.
Az élet csavaros, mint a csokin a vanília,
Engem összetört a Kriszti, a Hajni meg a Szilvia,
De visszaforrt a szárnyam, és őket is szeretem,
Megbocsájtottam magamnak, úgy érzem megtehettem.
Itt vagyok lent: puszi Marina és Pöszike,
Ők tanítottak, hogyan mennyek rá a szöszikre.
És a nagyapám a Ferenc, nem ismerhettem őt,
Állítólag megfogott minden nagymenőt.
És ha becsülete volt, ami maradt nem a pénze,
Titeket látlak, ha felnézek az égre.
Kőházy Ferike ábrándozó lélek,
Ha maradt süti egy darabkát még kérek.
Addig se látom, ha ránézek a gengszterre,
Hogy küzd magával mire elalszik reggelre.
Addig se látom, ha ránézek a szónokra,
Hogy amit én adtam azt ő mind ellopta.
Addig se látom, ha szemben a közönség,
Hogy a legszívesebben előtettek zokognék.
Addig se látom, mit magam mögöttem hagytam,
Amit felemészt holnapra ez a tüzes katlan.
Egyszer volt és egyszer lesz is talán,
Aki érted jött és aztán rád is talált.
Mint a kiskanál ott kalánk a nyakában,
Csak a szemébe higgy, ne a szavában.
Egyszer volt és egyszer lesz is talán,
Aki érted jött és aztán rád is talált.
Mint a kiskanál ott kalánk a nyakában,
Csak a szemébe higgy, ne a szavában.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana