|
|
|
| Előadó: | Pygmalion |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sallai László Székely Ádám Ámon Balázs Baksai Máté Sallai László András Szász Dániel László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szeretném azt mondani, hogy
Nem tudom, hol leszek holnap reggel
De jól tudom, hogy holnap is
A saját ágyamban ébredek fel
Lecsapom gyorsan a vekkerórát
Ma sem történt nagy csoda
Fejemet hideg víz alá tartom
Hátha visszahozza az álmomat
Valami mégis visszatart attól
Hogy kiugorjak a nyolcadikról
Valami mindig a fülembe súgja:
Nem lesz baj, ha elkezdem újra
És jó lenne, hogy ha érdekelne
Hogy lesz-e az életemnek értelme
Én úgy teszek, mintha nyugodt lennék
Pedig legszívesebben elrepülnék
Vagy hazamennék
Nincs költészet, nincs zene
Mert lerágott csont már minden téma
Ők is unják, meg én is unom
De kínozzuk egymást néha-néha
Látom én is, hogy semmi értelme
De még hiszek a régi álmaimban
És nekifutok még utoljára
A szétforgácsolt szárnyaimmal
Valami mégis visszatart attól
Hogy kiugorjak a nyolcadikról
Valami mindig a fülembe súgja:
Nem lesz baj, ha elkezdem újra
És jó lenne, hogy ha érdekelne
Hogy lesz-e az életemnek értelme
Én úgy teszek, mintha nyugodt lennék
Pedig legszívesebben elrepülnék
Vagy hazamennék
Köszönöm szépen, jól vagyok
Bár volt már, amikor jobban álltam
Veled is régen találkoztam
De gondoltam rád általában
„Jól nézel ki, mi a titkod?’
Mintha még mindig fiatal volnál
Én nem törődöm semmivel
Látnád te is, ha nem hazudnál
Valami mégis visszatart attól
Hogy kiugorjak a nyolcadikról
Valami mindig a fülembe súgja:
Nem lesz baj, ha elkezdem újra
És jó lenne, hogy ha érdekelne
Hogy lesz-e az életemnek értelme
Én úgy teszek, mintha nyugodt lennék
Pedig legszívesebben elrepülnék
Vagy hazamennék
Eltűntek a példaképek, mert
Kimentek mind Amerikába
Mindenki tudja, csak az a hülye
Aki itt marad Kelet-Európában
De én kalandvágyból ittmaradtam
És most végnapjaimat éldegélem
De jól vagyok, persze jól vagyok
Nem halok szomjan, nem halok éhen (talán)
Valami mégis visszatart attól
Hogy kiugorjak a nyolcadikról
Valami mindig a fülembe súgja:
Nem lesz baj, ha elkezdem újra
És jó lenne, hogy ha érdekelne
Hogy lesz-e az életemnek értelme
Én úgy teszek, mintha nyugodt lennék
Pedig legszívesebben elrepülnék
Vagy hazamennék
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
