|
|
|
(Hogan):
Hiszed-e, hogy valahol élet új távlata vár?
Ahol nem látható, mégis elbűvöl a táj,
s aki rég fontos volt, ott majd újra jön eléd,
s te hosszú, fárasztó útról visszatérsz.
(Rosalina):
Amit mondasz, nem is értem,
de hogy így van, belül érzem.
Hol ébred egy új világ,
ott egyszer majd várnak ránk.
Nem lesz hát vége odaát!
(Hogan):
Aki veszt, aki győz, egyszer mind útra kelünk,
mert a fény, s ami jó, sose múlik ki velünk.
Ez a Föld, ez a tér, s ami jó benne él,
az érzés sohase hal meg, higgy nekem!
(Együtt - zárójelben Rosalina szövege):
Aki megy, aki jön, egyszer mind sorra kerül.
(Amit mondasz, nem is értem!)
Csak a fény, s ami jó, soha nem huny ki velünk.
(de hogy így van, belül érzem)
Ez a Föld, ez a tér, s ami jó benne él,
(egy új világ, hol várnak ránk,)
az érzés sohase hal meg, higgy nekem!
(nem csak álmomban él!)
