|
|
|
|
|
| Előadó: | Für Tibor (Tibbah) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Diggieman NomaGróf Tibbah Meló |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[Tibbah, Diggieman]
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
Lüktet a pulzus
[Tibbah]
Lüktető város, szorgos robotok
Forog a Föld, én csak kapaszkodok
Ami az enyém, ahhoz ragaszkodok
Elbaszott világ, hova pont nem passzolok
Sziréna, villogó, korrupt disznó
Ártatlan áldozat, útszéli ringyó
Rengeteg gyűlölet haraggá válik
Utolsó utáni faszszopó nácik
Féltő szülő, kóbor csemete
Széria gyilkos, a társadalom szemete
Óriás összegek csúsznak le a zsebekbe
Kérdezd meg a minisztert, kérdezd meg szeret-e?
Narkósok szabadon, a füves bilincsbe’
Akinél a lé az nyúlhat a kilincsre
Naiv emberek a rózsaszín ködben
Mint a klimaxos picsák a Lilaakác közben
Oda kell figyelni hol oldod a gondot
Kamerák mindenhol, rögzítik a sorsod
Irigy kémek figyelik a vagyonod
Meg hogy mennyit nyomsz fekve és hány centi a faszod
[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet
[Zón]
Ver a szíved, itt a pulzus limit rendben
A B-közép utca zene tesó luxus kivitelben
A kérdés, hogy ki hisz ebben, hiszen jó szer a vagyon
Hány trógerből lett mára csak egy poszter a falon
Az utcán nincs máz, mi eltakarja ki van ma trében
De a ráncok is jól látszanak a rivalda fényben
Én tudom milyen a tré, a putri, a lárma
Aki itt marad őrült, aki ugrik az gyáva
Ez lüktet, a zene vérátömlesztés a léleknek
Ha nem érted a sors, miért vár törlesztést az életnek
Minden jó nap után faszom üssön be a bláz máma
MO seggébe hőmérőt, hogy legyen végre lázálma
Ki az aki bámul? A nép, ha kiragad is rádun
Mert hús-vér ember nem szerethet kirakati bábút
Mi az amin ámul az ember? Azzal tömnek meg
Kiszolgáltat? Kiszolgál? Na ez a szívás többeknek
Lassan több az adó itt, haver mint a UPC-n
De egy korty se maradjon, az életet azt úgy idd ki
Húsra fáj a fogam, bárki adj tőrt azt vétkezem
De addig nyomom ezt a szart, míg van bőr a képemen
[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet
[Meló]
Lüktet a pulzus, a vérem hideg mint egy gyilkosnak
Én olyan vagyok, aki rászámol tízet a bíróra
Élve eltemetlek, hogy lásd mi van a föld alatt
Csábít a csillogás, de a kirakat fölfalhat
Nem tesznek a polcra, sose leszek szalonképes
Lerágott csontért soha nem csahol véreb
Nincs mese, az utca nevel eszeveszett kutyának
A magadfajta korcsok meg csettintésre ugrálnak
A bőröd viszed vásárra, ha minden kötél szakad
Mi a kenőpénzt értjük a rendőrség alatt
A szép világ csak délibáb, a valóvilág vért kíván
Az eredetiségért már a valóság is vért pisál
Kilátástalan a helyzeted ezt kilátásba helyezem
Még te fizetnél azért, hogy kiáltsák a nevedet?
Mért van az hogy szemtől-szemben a kabarét adod?
Összeállt bennem a kép mégis szanaszét vagyok
Te a falnak, én meg az életnek megyek fejjel
Minden meg van rendezve, a véletlent felejtsd el
Rossz időben rossz helyen, nekem ez a védjegyem
Együttérzés helyett csak belenevetek a képedbe
[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet
[NomaGróf]
Az indulat löki be az erekbe a vért
Tibbah, Nomagróf lüktetés a beat-en csak azért
Hogy lásson végre minden eddig vakon élt ember
Hát kelj fel és járj, hogyha mernél még egyszer
A rendszer rabszolgái tanítják minden gyereknek
Hogy eretnek lesz, ha emberi dolgokat szeret meg
Köszönd meg a szereknek meg magadnak hogy para van
És legyél végre önmagad, mikor eljön a ramadan
Ne hagyd hogy a vénádba vágják a herkát
A sorsod a tiéd, ne add másnak a szervát
Az emberek nem boldogságot keresnek csak dellát
Így lesz a fele öngyilkos, a másik fele elvált
A puszta léted áll vagy bukik el a cashen
Az élet egy lóverseny, abszurd hogy jól essen
Mégis egy csoda, ezért figyelj oda koma
Mert a pénzed kimoshatod, de a lelkedet soha
Én csak állok és lepereg egy év, sőt egy élet
Az események torzítják bennem el a képet
Így áramlik a vér, semmitől se félek
Még a puszta pulzusomtól lángra kapnak a beatek
[Diggieman]
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet
Én csak állok és lepereg egy év
Folyamatosan torzul bennem a kép
Ha kényszerítesz, megfélemlítesz
Átalakul indulattá bennem a stressz
Haragot pumpál belém a vér
Úgy érzem összenyomnak, szűk lett a tér
Elszédülök, leáll a szervezet
Végül az ösztön, ami hozza vissza a lelkemet
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
