|
|
|
[Smile of Hell]
Az élet szimpla játék, vagy csak szimpla gondolat
Az ünneplés meg arra jó, hogy elfelejtsd a gondodat
Fejemben káosz, egy üveg bort kibontok
Te csak érezd át az ütemet és figyeld amit mondok
A lelkemből kiontom, a lelkedből kioltod
A valóság csak badarság, te meg gyűjtsél sok pontot
Ami nekem életérzés, az neked csak egy rím
Amíg velem itt a magány, addig veled ott a team
Ami neked utcalámpa, az nekem ragyogás
Hogy te már rég elbuktál, nekem ott a haladás
Szívemben a maradás, csak a jó istent kérem
Hogy hamuzzon velem a Széchenyi téren
[refrén 2x]
Ez a csontom, a húsom, a vérem
Ez lett az életem, tudom, hogy ez lesz a végem
Fent a Szent Istent kérem,
Hogy hamuzzon velem a Széchenyi téren
[Filo]
Én csak szívom, kifújom amit látok
Ezrek fogják be a szátok
Ez az egész szar már szájba rágott
Látod, sorban hazudnak barátok
De a végén úgyis igazságot, számot szolgáltat az élet
Néha azt hittem, hogy tényleg érted
Néha éreztem, hogy szeretlek, de legvégül majd félrelépek
Szürke képekben szerelmes levél
Ne add fel, hogy egyszer szerelmes legyél
Ha karodban a tű, vagy a cigiben a fű
Nekem vénámon fut át tudod minden betű
Ahogy, én ezt írom, ahogyan érzem
Majd elszáll minden szó, velem itt a szélben
Az utcákon járok, üres már ott minden, rideg
Szívem hideg, egy lányra várok, mondd de minek?
Mondd, de kinek kéne az hogy majd megfeleljek?
Én már feladtam...én inkább felejtek
[refrén 2x]
[Smile of Hell]
Néha kérdem őt, hol az az isten?
Senki nem felel, de nekem másom nincsen
Gyere mutass utat, hova menjek
De mást nem találok, csak magányt és csendet
Nélküled elveszek, mégsem eresztlek
Itt állok egyedül, csak adj nekem egy keresztet
Rímek lettek, a húsom, a vérem
Így legyünk együtt porrá a Széchenyi téren
[Ianaa]
Itt a téren, könnycseppek hullanak a földre
Csak megyünk így együtt, körbe-körbe
Ők lettek a húsom, a vérem
Csak adj még itt néhány évet, istenem úgy kérem
[refrén 2x]
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
