|
|
|
| Előadó: | Eccentrics |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A fényképem a fényképedet csókolja,
Lehetetlen szerelmünk egy odatévedt pók szövi,
Életem kocka, de gúla vagyok benne,
Megfordulásomat a térfogat ellehetetlenítette,
Tudom, hogy te is hajszárítóddal fürdesz,
Az áram felejtést provokál emlékeink sírján,
Szobor vagyok ágyam négylábú talapzatán,
Mi szilárdan álló kontinens a világóceánban,
Hol kegytárgyakkal, kibiztosított fegyverekkel,
Hajótöröttek hajszálnyi deszkájukon úsznak,
De én, magzatvízből tutajommal jöttem,
Fényjelzéseket adtam le sok csukott szemhéj felé,
De átaludtak, úgy mindent, mint a medve,
Tudom nemcsak negyven százalék az életből az álom,
De miért van, hogy halott kacsák gágogását hallom?
Kik a párnám tollaiért nekem életüket adták,
Altruisták! Ők tudták miért születtek!
Nem hiszem, hogy céljuk közt az élet ott lett volna...
Ha lehunyom szemem, meglátom a tested,
És nem érhetek hozzád, mert átvállaltam leprád,
Pantomimmal súgni akartam még valamit,
De szavam közben amputáltak rosszakaró erők,
Ahogy asztalát a láb vevőantennáját rádió,
Zebráját a csík: lényegemet vesztettem,
De érted kiállhatok az argentínok ellen,
És beküszködöm féllábal a vb döntő gólját,
Hogy nyerjenek, és hogy érjek hozzá labdához,
A kedvencedért izgulván a cipőjévé válok,
De mint tolakodást, ha úgylátod e dolgot,
Akkor a legszebb pillanatban is majd elleszek egy polcon,
De ha nap süt rád és blúzod mellett vállad ég,
Én ott lennék egy észrevétlen, rádsimuló váladék,
De te kinyomsz, mint egy túlérett nagypattanást,
A tükörre placcsanok, látod akkor is csak engem látsz.
Hát bocs! Tehát mégsem illünk össze,
Kérdezd meg az Istent, életünk miért így kötözte...
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
