|
|
|
| Előadó: | Abigél (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |
(Vitay tábornok):
Idefigyelj, Gina…
Ettől a pillanattól kezdve felnőtt leszel.
Soha többet nem viselkedhetsz úgy,
mit egy gyerek.
Én a kezedbe adom az életemet.
És a sajátodat is.
Mire esküdsz?
(Gina):
Rád…
(Vitay tábornok):
Gina, a háború elveszett,
Elveszett úgy is, hogy ezrek hiszik, mint rég,
hogy győzhetünk még.
Én ott voltam, láttam hogy történt,
a reményét vesztett sereg hogy hullik szét,
mert nincs menedék.
De bármi vár, nincs más választás
vagy béke lesz, vagy végső romlás,
vér és gyász,
csak vér és gyász.
Menteni kell az életet.
Menteni kell, amíg lehet
a sok falvat és várost itthon,
a katonákat kint a fronton.
A háborút be kell fejeznünk,
hogy több vér ne folyjon.
Ez hát a tét.
Élet-halál.
Más út nincs már…
S ha kiugranánk, jön a megszállás,
Hitler a maradék magyart is odadobná,
feláldozná.
Azt teszem hát, mire esküdtem én,
védem a hazát, tudva, hogy mit hoz a vég.
Ha belebuknék,
egy új Mohács,
egy újabb rabság vár miránk,
ha most elbuknánk.
Vér és gyász,
csak vér és gyász.
Menteni kell, amíg lehet,
menteni kell az életet,
Menteni kell, mert hogyha nem tennénk,
elpusztul ez a kis nép.
Menteni kell, amíg lehet,
menteni kell az életet.
A sok ártatlan nő és gyermek,
aki semmiről nem tehet,
nem veszhet el velünk együtt.
Ti kell, hogy éljetek.
Ez hát a tét.
Élet-halál.
Más út nincs már…
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
