|
|
|
| Előadó: | Eradication |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
El kell mondjam mi bánt, hogy mit látok egyéb iránt,
Bár szemem tükrét egyre több helyen tarkítja törött szilánk.
Számtalan hibák közt hiába szólnak imák,
A gonoszság szilárd, a jó érzés ellenben silány,
Ilyen világban élünk. A béke helyett terrorról beszélünk,
Kiszolgáltatottan éljük palackbazárt énünk.
Hol van az éden amely fénylik és nem sötét verem?
Ahol a fák alatt minden kérdésre válasz terem.
Szeretnék többet látni, földünktől messze szállni,
Szárnyakat növesztve hófehér felhők között járni,
Ám a valóság 100-as szöggel úgy talajhoz szögez,
Moccanni sem bírok, mert a gyengébb pólus el nem ereszt.
Hátán a kereszt, mit hord a lelki szenvedés,
Az élet abszulút nem mesés mégsincs ellenvetés.
Így marad minden, papírra vetett tény,
Hogy mit jelent e szabadság ha rád gondolok én.
Refrén
Egy börtön ablakában soha nem süt be a nap,
Az évek tova szállnak, mint egy múló pillanat.
Drogokkal és szesszel él sok arc, hogy bánatát elássa,
Hogy szürkeségbe borult életét színesnek lássa.
Van ki nem vágja, és van ki szimplán gyáva,
A félelem nagyúr a gyengeség éjszakájában yo.
Világunk vastag rácsokkal a fényt ketrecbe zárja,
A boldog percek sugarát testével sokszor elálja,
Mint egy madár, kinek elkorcsosúlt szárnya,
Mert évek óta bezártságban él egy kalitkába, áá.
Szabadnak lenni jó, bár nemsok ember érzi ezt,
A presztízs kalitkájában kevés nyer, annál több ki veszt.
Száll a dallam és a szavak közt a szenvedély,
Te választasz és döntesz egyben mindez neked mennyit ér?
Az évek elperegnek, és közben felnevelnek,
Gondjaink arcunkra ülve a szemünk tükréből felelnek.
Esélyt azok kapnak, kik sorsukért harcra kelnek,
Ám kik csodát várnak haláluk napjáig térdepelnek.
Refrén
Egy börtön ablakában soha nem süt be a nap,
Az évek tova szállnak, mint egy múló pillanat.
Az Anna and the Barbies új dallal zárja az évet: a Még egy kedd egy intenzív, társadalomkritikus dal, amely december 12-én a Dürer Kert színpadán is felcsendül majd.
Az Anna and the Barbies ismét erős üzenettel jelentkezik: Még egy kedd című friss szerzeményük a modern élet ritmusát és az emberi kiégést fogalmazza újra ironikus és sűrű, rapszerű előadásban.
Anna and the Barbies-dalszövegek itt.
Pásztor Anna így mesélt a dalról: „Az emberek ideologizálják a hétvégéket, hibernálnak vasárnap, a hétfőket csukott szemmel szenvedik végig, és talán szerdától, térden csúszva, de ébredezik bennünk remény. Mi írtunk a keddekről egy dalt, ami érdekes módon egy kicsit az emberiség mostani állapotát is leírja: a senki földje, ahol egyszer csak egy kedden rádöbbensz, hogy hajótöröttként egyedül maradtál.” A dal egy nyers, ironikus manifesztum, amelyben a ritmus és az önirónia kerül középpontba.
A videoklipet Vadas Géza rendezte, aki így emlékszik a közös munkára:
„Anna futógépes vízióval keresett meg. Amint meghallottam az alapötletet, tudtam, hogy működni fog. A helyszínen formáltuk véglegesre – letisztult, mégis erős lett, pont, ami a dalhoz kell.”
A Még egy keddet – a régi kedvencekkel együtt – élőben is hallhatja a közönség december 12-én a Dürer Kertben.
Fotó: Anna and the Barbies
