|
|
|
|
|
| Előadó: | Eradication |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
El kell mondjam mi bánt, hogy mit látok egyéb iránt,
Bár szemem tükrét egyre több helyen tarkítja törött szilánk.
Számtalan hibák közt hiába szólnak imák,
A gonoszság szilárd, a jó érzés ellenben silány,
Ilyen világban élünk. A béke helyett terrorról beszélünk,
Kiszolgáltatottan éljük palackbazárt énünk.
Hol van az éden amely fénylik és nem sötét verem?
Ahol a fák alatt minden kérdésre válasz terem.
Szeretnék többet látni, földünktől messze szállni,
Szárnyakat növesztve hófehér felhők között járni,
Ám a valóság 100-as szöggel úgy talajhoz szögez,
Moccanni sem bírok, mert a gyengébb pólus el nem ereszt.
Hátán a kereszt, mit hord a lelki szenvedés,
Az élet abszulút nem mesés mégsincs ellenvetés.
Így marad minden, papírra vetett tény,
Hogy mit jelent e szabadság ha rád gondolok én.
Refrén
Egy börtön ablakában soha nem süt be a nap,
Az évek tova szállnak, mint egy múló pillanat.
Drogokkal és szesszel él sok arc, hogy bánatát elássa,
Hogy szürkeségbe borult életét színesnek lássa.
Van ki nem vágja, és van ki szimplán gyáva,
A félelem nagyúr a gyengeség éjszakájában yo.
Világunk vastag rácsokkal a fényt ketrecbe zárja,
A boldog percek sugarát testével sokszor elálja,
Mint egy madár, kinek elkorcsosúlt szárnya,
Mert évek óta bezártságban él egy kalitkába, áá.
Szabadnak lenni jó, bár nemsok ember érzi ezt,
A presztízs kalitkájában kevés nyer, annál több ki veszt.
Száll a dallam és a szavak közt a szenvedély,
Te választasz és döntesz egyben mindez neked mennyit ér?
Az évek elperegnek, és közben felnevelnek,
Gondjaink arcunkra ülve a szemünk tükréből felelnek.
Esélyt azok kapnak, kik sorsukért harcra kelnek,
Ám kik csodát várnak haláluk napjáig térdepelnek.
Refrén
Egy börtön ablakában soha nem süt be a nap,
Az évek tova szállnak, mint egy múló pillanat.
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
